Szabadon látogatható egyetemi előadások

Tudtátok, hogy a felsőoktatás szabadon és ingyenes hozzáférhető? Szívesen tanulnál vizsgakötelezettségek nélkül? Érdekel az egyetem, továbbtanulnál, de még bizonytalan vagy, hogy merre érdemes elindulni? Akkor is, ha nincs hallgatói jogviszonyod, segítünk!

Az alábbi válogatásban az ELTE BTK esztétika, filozófia és művészettörténet szakirányok tavaszi féléves kínálatát szemlézzük. Az Astorián található kampusz már önmagában is varázslatos helyszín a Roxfortot idéző épületeivel, könyvtáraival és tágas előadótermeivel. Ti is kipróbálhatjátok elköteleződés nélkül, hogy milyen az egyetemi padokban ülni, megismerkedhettek a bölcsészet alapjaival és közelebb kerülhettek olyan elméleti és történeti témákhoz mint a 20. századi magyar művészettörténet, a videójátékok tudományos diskurzusa vagy az előadóművészet legfontosabb pillanatai.

Eddig azt hittétek, hogy a filozófia valami túlművelt, bonyolult, agyonolvasós ezotéria? Pedig semmi másról nem szól, csak az életünkről és a mindenki által megélt tapasztalatokról mint a szerelem vagy a szabadság!

Minden itt felsorolt előadás heti rendszerességgel látogatható.

Gamer Studies - Videojáték esztétika

Hol: Főépület fszt 34. (Kovács Máté terem)

Mikor: Szerdánként 18:00-19:30

Mi: A kortárs vizuális kultúra áttekintésében elengedhetetlen tényezővé vált a videójáték esztétika. Nemcsak a jelen generációk mély érzelmi kötődése okán, amiért végigkísérték megannyi fiatal gyerekkorát, felnövését, hanem komoly hatást gyakorolt a többi művészeti ágra és viszont. Milyen elemeket cserélgetnek egymást között a filmművészettel? Hogyan mesél történetet az algoritmus? Mennyire számít elemi ösztönnek a játékra való hajlam? A kurzus ezekhez hasonló kérdéseit Nemes Z. Márióval közösen vitathatjátok meg.

Bevezetés az Esztétikába

Hol: Főépület fszt 34. (Kovács Máté terem)

Mikor: Péntekenként 12:30-14:00

Mi: Talán mindannyian tudjuk, az esztétika (nem) kicsit több, mint plasztikai sebészet vagy Pinterest moodboard. De ha mégsem, akkor sem járunk teljesen vakon a világban, de érdemes messzebbre is tekinteni az eddigieknél. Az esztétika tudománya az egyik leggyönyörűbb bölcsész szakterület, amely a művészetfilozófiától az antropológián keresztül a társadalomelméletig összefoglalja a gondolkodástörténetet.

Az említett bevezető kurzus tökéletes alapozó mindazok számára, akik érzékenyek a festészetre, filmrajongók, érdeklődnek a zenetörténet iránt, hobbijuk a fotózás vagy megrögzötten járnak színházba... de a művészet valamennyi médiumával lehet találkozni hetente. A kurzus érdekessége, hogy az Esztétika Tanszék minden tanára részt vesz az oktatásban, tehát különösen azoknak ajánlott, akik komolyan kacsingatnak a szak felé, hiszen így nem csak a jövendőbeli tanáraikat ismerhetik meg, hanem az általuk kutatott tudományos témáikat is.

Bevezetés a művészettörténetbe

Hol: ONLINE STREAM

Mikor: Keddenként 14:00-15:30

Mi: A cikk apropója, hogy a félévente ismétlődő Bevezetés a művészettörténetbe kurzus sosem látott figyelmet kapott. Dr. Rényi András, a Művészettörténet Tanszék vezetője fogadja a kezdő művtöriseket alapozó kurzusával, amelyet – szokásához híven – minden alkalommal meghirdet saját Facebook-oldalán. Az idei érdeklődés viszont akkorára duzzadt, mint a teljes ELTE-re járó diákok számának tízszerese, 120.000 (!!!) ember jelezte szándékát, hogy szívesen töltene hetente másfél órát festészeti alapismeretek elsajátításával. Mivel az egyetem sajnos nem veheti igénybe a stadionokat óratartás céljából, ezért a szűkös fizikai lehetőségeket áthidalandó közösségi finanszírozásból a tanszék sikeresen beszerzett egy streamelésre alkalmas infrastruktúrát, így az otthonotok kényelméből sem kell kimaradnotok a rajzolt vonalak elméletéből.

Fejezetek a performansz történetéből

Hol: Főépület fszt 34. (Kovács Máté terem)

Mikor: Keddenként 16:00-17:30

Mi: Darida Veronika az ELTE Esztétika Tanszék vezetője, színházesztéta. Aktuális kutatásaiban a kortárs színház jelenségeit különböző filozófiai, esztétikai és művészetelméleti perspektívákból vizsgálja. A színháztörténet kezdeteitől a jelenkor performansz-művészetig széleskörben tart órákat, kifejezetten érdeklődik a határsértő, politikailag is értelmezhető és a költészet erejével bíró előadások szövegvilága iránt.

Umberto Eco: A rózsa neve

Hol: Főépület fszt 34. (Kovács Máté terem)

Mikor: Keddenként 12:30-14:00

Mi: Az elsősorban zeneesztétaként ismert Pintér Tibor első regénye A harmónia tébolya címmel az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárra jelent meg. Egy vele készült interjúban így nyilatkozik az előadássorozatban tárgyalt szerzőről:

Ami az én regényemmel kapcsolatban fontos, az Umberto Ecónak A rózsa neve című könyve, amely a nyolcvanas évek végén jelent meg, és ott volt először világosan kitapintható a törekvés, hogy a krimi szerkezetébe olyan mennyiségű művelődéstörténeti anyagot építsen bele az író, ami már-már megkérdőjelezi azt, hogy ez valóban krimi-e. Komikus egyébként, hogy A rózsa nevének amerikai kiadásaiból rendre hiányoznak a középkori teológiáról és egyéb középkori témákról való fejtegetések: láthatóan ott csak a krimiszál érdekelte a közönséget. Szegény Eco, nem hiszem, hogy ennek nagyon örült. Persze, nem akarom magamat Ecóhoz hasonlítani.

Az önsorsrontás méltósága – Mit talált Tarr Krasznahorkaiban?

Hol: ELTE BTK Kari Tanácsterem

Mikor: Február 17. 18:00

Mi: A Krasznahorkai-év az ELTE-n 2026-ban Kovács András Bálint filmtörténész professzor, az MTA doktorának előadásával indul.

Krasznahorkai László és a nemrég elhunyt világhírű filmrendező, Tarr Béla közel közel negyven éven át tartó, egymást folymatosan segítő és erősítő alkotói együttműködéséből öt nagyjátékfilm született. Kovács András Bálint nemcsak könyvet írt Tarr Béla művészetéről, de az 1988-as Kárhozat című film művészeti konzultánsaként tanúja is volt e különleges alkotói kapcsolat kialakulásának.

Tarr elmozdulása Krasznahorkai hatására többek között abban foglalható össze, hogy második korszakában az önsorsrontás már nem a szereplők egyéni tulajdonsága, hanem bele van kódolva a világba. Ez nekünk összeesküvésnek és csapdának látszik, de nincs ágens. Minden és mindenki ennek a folyamatos leépülésnek és önmagába záródásnak az ágense. Az ágencia szétterül Krasznahorkai szövegében és Tarr filmstílusában.

Az előadás regisztrációköteles.

Életproblémák a filozófiában

Hol: ELTE BTK i. épület 2. emelet 228. (Bence György terem)

Mikor: Hétfőnként 10:30-12:00

Mi: Ullmann Tamás filozófiatörténeti bevezető előadása átfogó módon tekint a filozófia történetére, a fókuszban a kontinentális filozófia áll, de a kurzus anyaga egyaránt tartalmaz antik, középkori és modern szövegeket; Platóntól egészen Sartre filozófiájáig. Olyan könnyen hozzáférhető, de filozófiailag központi jelentőségű témákat dolgoz fel mint a szerelem, a tudattalan, egzisztenica vagy szabadság. Ez az előadás kifejezetten ajánlott azok számára, akik nem rendelkeznek semmilyen előzetes elmetörténeti tudással, viszont annál szívesebben kezdenének el vele foglakozni!