Kulisszatitkok az Inota Kiállításról: kezdetektől a vízió megvalósulásáig

Minden év valami újdonságot hoz Inotán, ez idén sem lesz másképp: az egész erőmű területe megnyílik a fesztivál előtt, és egy gigantikus kiállítótérként lesz látogatható augusztus 15-től 24-ig. Korábban soha nem látott méretű tárlattal, 20 hazai és nemzetközi művésszel és helyspecifikus installációkkal most a fényművészeté lesz a főszerep.

Vezetett túrákkal és családi nappal most teljesen új színben ismerhetitek meg a terepet, elmerenghettek az installációkon és megcsodálhattok mindent a fesztiválhangulatot megelőzve.

Nézzetek velük a kulisszák mögé, ahol a kiállítás főszervezőit és egyben fényművészeit, Besnyő Dánielt és Kálmán Mátyást kérdeztük a korábbi évek megéléséről és a jövő lehetséges tárlatairól! ⚡️⚡️⚡️

Az első évek Inotán

Elhagyatott épületek revitalizációja kiállítótérként bár több precedenssel bír nemzetközi viszonylatban, de ilyen monumentális térben, ekkora szabású fényművészeti kiállítás és fesztivál egyben nem nagyon ismer kihívókat. A Fényerőmű nem csupán egy képzőművészeti kiállítás, hanem technológiai és fényművészeti megoldásokkal operál, komoly nemzetközi és hazai programmal.

Itt visszanézhetitek az első év fényinstalláció fókuszú aftermovieját 👇

Hogyan zajlik az installációk tervezése egy ilyen elhagyatott területen?

Ezen a területen még akkor is ha helyspecifikusan ide terveznek a művészek, gyakran megtörtént, hogy teljesen újra kellett terveznünk egy kivitelezést, mivel egy elhagyatott területről beszélünk, ahol a paraméterek sokszor kiszámíthatatlanok. A felfüggesztések, kibiztosítás során vagy akár más limitációkkal néztek szembe az alkotók, de többen annyira rákattantak a területre, hogy nekik fontos volt, hogy ide, erre a konkrét területre alkothassanak.

Előfordult például, hogy az Onion Lab alkotója Jordie önmaga 20-25 méteres magasságban lógva építette teljes elszántsággal a saját installációját.

De itt volt a Fuse csapata is az álmokkal foglalkozó, nálunk debütáló installációjukkal, ahol pedig a viharos időjárás miatt az építés alatt sokáig áram sem volt, de ennek ellenére is megoldottuk a helyzetet, és az egyik legkomolyabb installáció volt. Van egy komoly vonzereje a területnek, ami miatt olyan nevek is eljönnek hozzánk, akiket akárhova nem lehetne meghívni.

A korábbi évek fényművészete hozott emlékezetes installációkat, de ezekből kiemelkedett Boris Acket munkája, aki az Einder / Wind című installációjával rengeteg design rovat felületére bekerült. Aki ezt a művet élőben láthatta, pontosan tudja, mennyire megbabonázó volt a Turbina Csarnok óriási betonmonstrumában azt a finom széllel mozgatott fénylő alkotást bámulni órákon át.

Az installációk léptéke és koncepciója az eddigi évek során már megismert audiovizuális gondolkodásmódot viszi tovább, de ezúttal még komplexebb és monumentálisabb formában: több mint 20 fény- és képzőművészeti alkotás érkezik, 7 különböző országból.

Kísérleti fázis indul Inotán

A korábbi évek tapasztalatából – és két sikeres Fénydóm kiállítás után – látszott, hogy a fényművészet felé rengetegen érdeklődnek, önmagában a terület és az installációk kapcsán is.

A terület óriási mérete, a múltja, az indusztrialitása miatt is olyan vonzó a művészeknek és látogatóknak egyszerre. De ezt tényleg csak akkor lehet átélni, ha valaki a helyszínre belépve maga tapasztalja meg a méreteket és a léptéket, amivel az installációk hatnak a befogadókra.

Az idei tárlat közül több is reagál az időjárás és a klímaváltozás problémájára, ebből az egyik legizgalmasabb Dmitry Morozov (::vtol::) alkotása, aki egy kinetikus robotot készített. Ez a gépi installáció valós idejű villámlásadatokból generál hang- és fényvillanásokat piezokristályokon keresztül.

Kulisszatitkok az idei kiállítás művészeiről és műveikről

Idén nyáron az egyik legkülönlegesebb installáció a spanyol Spy csapat tolmácsolásában születik, ahol a Turbinacsarnok terét gondolták újra. Ebben a térben kihívást jelentett az, hogy olyan installáció készüljön, ami együtt élhet a fesztiválon ravelő tömeggel, így a térbe belógó óriási kockák mellett döntöttek a művészek.

Idén több, korábban nem használt terület is a kiállítás része lesz. Az egyik ilyen az első hűtőtorony alatti tér, ahol egy finn művész, Niko Tianinen munkája lesz látható. A torony belső terében a szervezők installációja lesz megtekinthető, egy új technikával készülő nappal és éjszaka is látható pulzáló szív. A művelődési ház színházterme lézeres installációs térré válik, emellett maga az egész terület is új színben lesz látható, még több, még izgalmasabb fényekkel készülnek az alkotók.

Az sem titok, hogy a főszervezők víziójában szerepel a terület hosszabb távú megnyitása is a jövőben, akár időszakos kiállításokban is gondolkoznak még több helytörténettel és izgalmas technikai és fényművészeti megoldásokkal.

Sétáló jegyek és családi nap

A területet több módon tekinthetitek meg: egyrészt jöhettek külön csak a kiállítást megnézni, ennek kiegészítéseként vezetett túrák is szerveződnek, ahol még mélyebben megismerhetitek az erőmű történetét. Érkezhettek egyedül vagy családosan, ehhez mindenféle jegykombináció elérhető már a honlapon.

A családi napon, augusztus 23-án kovácsműhellyel, arcfestéssel, varróműhellyel, hangkeltő műhellyel és aludombor workshoppal gyerekbarát délutánra invitálnak a szervezők. Amint lement a nap, varázslatos átváltozás indul meg az erőműben, ami az egész családnak nagy élmény lesz!

⚡️Elindult a jegyárusítás, ahol vezetett túrákra is jelentkezhettek: ide kattintva éritek el a különböző jegykombinációkat. Ott találkozunk!

Szerző: Loósz Johanna