Erkel Ferenc: BÁNK BÁN

2025-03-08T17:30:00.000Z  -  2025-03-23T13:30:00.000Z

Opera három felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

A produkció szövege és zenei anyaga a mű ős- és baritonváltozatának felhasználásával jött létre.

Az előadás hossza: 3 óra 10 perc, 1 szünettel.

Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. A nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk bán mostani sorozatának különlegessége, hogy szövege és zenei anyaga a mű ősváltozata és a Nádasdy Kálmán nevével fémjelzett 1939-es – a nagyközönség számára leginkább ismert – változat felhasználásával jött létre. A történetvezetés így hasonlít legjobban Katona eredeti gondolataihoz, ugyanakkor nem kell nélkülöznünk a nagyária „Hazám, hazám…” kezdősorral örökzölddé vált szövegét sem.

Mar
08
-
Mar
23

Program

ÉVADOS SZEREPOSZTÁS

Karmester: Kocsár Balázs, Teremi Dárius

II. Endre: Szemerédy Károly

Gertrud: Komlósi Ildikó

Bánk bán: Kovácsházi István, László Boldizsár

Melinda: Kolonits Klára, Zemlényi Eszter

Ottó: Horváth István

Tiborc: Szegedi Csaba, Kálmándy Mihály

Petur bán: Káldi Kiss András

Biberach: Cseh Antal

Királyi tiszt: Bátki Fazekas Zoltán

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara

ALKOTÓK

Zeneszerző: Erkel Ferenc

Szövegíró: Egressy Béni, Nádasdy Kálmán

Rendező: Vidnyánszky Attila

Díszlettervező: Olekszandr Bilozub

Jelmeztervező: Nagy Viktória

Koreográfus: Könczei Árpád

Dramaturg: Orbán Eszter

Angol szöveg: Arthur Roger Crane

Karigazgató: Csiki Gábor

Helyszín

Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

Kapcsolódó események