Friss vers – Turi Tímea és Gál Ferenc

Turi Tímea: Egyszerre egy beszéljen

Az Egyszerre egy beszéljen Turi Tímea negyedik verseskötete, amely ironikusan, ugyanakkor veszettül komolyan kapcsolódik a szerző korábbi, máshonnan megszólaló, A dolgok, amiről nem beszélünk (2014) című könyvéhez. Hiszen időközben nagyon is szó lett azokról a bizonyos dolgokról, amelyek a versek alaphelyzetéül szolgálnak: az új kötet már a végtelen sok megszólalásból ki sem hallható egyet keresi, azt az egyet, egyszerre egyet, akire épp figyelni akar.

Az egy szintre emelkedés, az egyenrangúvá válás lehetőségének költészete ez, ahol Odüsszeusz egy szőrös pacák, akinek hosszan tartó útját az egész világ úgy ismeri, mintha mostanság posztolta volna végig egyes állomásait a közösségi médiában. A mitológiai szereplők és történeteik belesimulnak a hétköznapok történéseibe, szinte testközelbe kerül a múlt, miközben az a kérdés emelkedik az összes fölé, hogyan élhető meg a hit a 21. században.

A kötetben kilenc vers olvasható Bevezetés az imádkozásba címmel, melyek a ciklusok élén állva folyvást visszavezetik az olvasót ehhez a nullponthoz, hogy az utánuk következő versekben újabb ismerős helyzetben találja magát, vagy találjon ott valaki mást ebben a belakható költészetben.

Gál Ferenc: Ház körüli munkák

Az angyalok mostanra eltűntek Gál Ferenc költészetéből, és az „…őrangyal / helyett csak az a lankadt fikusz / áll jobb felől mögötted”. Maradt a bársonyember is a függöny mögött, aki megtöri a csöndet. A versek számozottan követik egymást, mint legújabb jelenetek a bábuk életéből. Augusztus továbbra sem enged, és az elvarratlan szálakról kiderülhet, hogy valaki már elvágta őket. A fények összevisszaságában a boncmester dolgos alakja tűnik fel a szerző ötödik kötetében, és egy félmosoly valaki mástól, aki mindig jelen van, bármi is történjék. A fénytölcsérben pörögve látszik, hogy a munkát elvégezni sokféleképpen lehet, de a végére érni csak a legvégén. A hétköznapi élet tereit és mozgásait létállapotokként értelmező megfigyelő nyomokat, lenyomatokat követ és vesz számba, de tudja, hogy minden más fénytörésben látszik a megtalált szavakban, még a töltelékszavakban is. Nem ismétli meg a pókember hibáit, hozzád beszél.