MUZIKÁLIS BESTIÁK-A RÉMKIRÁLY ÉS UDVARA

A zenetörténet legendás lényeiről hallhatunk a zenetörténész legújabb, kilencrészes sorozatában. Manókról, tündérekről, gonosz és jó szándékú bestiákról, az ókortól napjainkig megírt alkotásokban megjelenő fenevadakról, tüneményes jelenségekről. Operák fő- és mellékszereplői, szimfonikus művek ihletői, varázslatos kreatúrák ők, akik – ha úgy hozza a sors – a való világban is megjelennek.

Fantasztikus dal. Nem, ez nem egy sablon szókapcsolat egy közepes szintű zenekritikából, hanem egy kevéssé ismert zenei műfaj. A 18. század végétől ugyanis, ha nagyon pontos szeretnék lenni, 1782-től kezdve több zeneszerző igyekezett a túlvilági világ megragadására a dal műfaján keresztül. A dátum két szempontból is fontos: ekkor végzik ki az utolsó boszorkányt Európában, és ebben az évben idézi meg a Rémkirályt J. W. v. Goethe az „Erlkönig” című balladájában. Bősze Ádám következő előadásában a Rémkirály sorsát követi születésétől kezdve egészen a haláláig. Föltéve, ha az valóban elpusztult.