SZERZŐI FILMKLUB // ÉVADZÁRÓ
Ki tudja? /Va savoir/, francia-olasz-német vígjáték, rendezői változat, 2000, 220 perc, rendező: Jacques Rivette, forgatókönyvíró: Jacques Rivette, Pascal Bonitzer, Christine Laurent, Luigi Pirandello, operatőr: William Lubtchansky, jelmeztervező: Christine Laurent, producer: Martine Marignac, Maurice Tinchant, látványtervező: Emmanuel de Chauvigny, vágó: Nicole Lubtchansky, szereplőlk: Jeanne Balibar – Cammille B., Sergio Castellitto – Ugo, Marianne Basler – Sonia, Jacques Bonnaffé – Pierre, Hélene de Fougerolles – Dominique ‘Do’ – Bruno Todeschini – Arthur, Catherine Rouvel – Madame Desprez, Claude Berri – Librarian
“A kedvenc francia filmrendezőm, Jacques Rivette (1928-2016) egyetlen olyan alkotása, ami Magyarországon moziforgalmazásba is került. Ahogyan korábban a Földi szerelem (1984) esetében, a rendezői verziójának hazai bemutatója premier vetítés lesz!
Meghívott előadó: szervezés alatt.”
Pentelényi László

Program
Európai turnéjának párizsi állomására érkezik az olasz színtársulat, hogy bemutassa Pirandello Így van című darabját. Camille, a darab főszerepét játszó francia származású színésznő és Ugo, a társulat igazgatója élettársak. Camille három évvel ezelőtt menekült el Párizsból akkori szerelme, Pierre féltékenysége elől. Egy kissé tart az újbóli találkozástól, és nem minden ok nélkül. Ugo szintén rejteget egy titkot. A férfi egy eddig kiadatlan Goldoni-kézirat nyomába indul, mely összehozza egy gyönyörű és titokzatos nővel, Dóval.
A francia új hullám klasszikusait követő Jacques Rivette finom eszközökkel létrehozott filmjében titkok, szenvedélyek és szubjektív emlékek szövődnek egymásba.
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft
Nyitott Műhely
A Nyitott Műhely finom hely, sokféle ember tudja magát ott jól érezni, vagyis van, ami ritka és nehéz megteremteni, a helynek szelleme. Ez a szellem, szellemiség nekem nagyon rokonszenves, mert egyszerre jelenti azt, hogy engem érdeklő műsorok vannak, valamint hogy az időnként fölbukkanó pörkölt is rendben. És hogy jó valószínűséggel olyan emberekkel találkozhatom ott, akiknek örülök, és még az sem kizárt, hogy ők nekem. Ritka Budapesten az ilyen nyilvános (nyitott) tér.



















