Aktszobrok a századfordulóról
A 19-20. századi állandó kiállítás kabinetje
Állandó kiállításunk új tematikus egységeként a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült fehérmárvány szobrokból mutatunk be néhány jellegzetes aktábrázolás-típust a gyűjteményünkben lévő remekek közül. A tárlaton Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd aktszobrai láthatók. Az akt német nyelvből átvett szó, amelynek jelentése: “tett”, “cselekedet”. A művészeti kifejezés eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé.
Program
Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak, eleinte a női akthoz is férfi modellt. A női modell alkalmazása 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor már általános gyakorlat volt.
Magyar Nemzeti Galéria
A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. A Budavári Palota épületegyüttesében található múzeum állandó kiállításain a magyar képzőművészet legfontosabb alkotásait, többek között M S mester, Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József és Maurer Dóra remekműveit láthatja a közönség.