ÉJSZAKAI LABIRINTUS A CSILLAGÖSVÉNYBEN 2024 ÓPUSZTASZER
Folytatódik ÉJSZAKAI LABIRINTUS programunk a Csillagösvény Labirintusban, Ópusztaszeren. A Csillagösvény Élménypark kiváló választás mindenkinek, aki új kalandokra vágyik. Európa legnagyobb sövénylabirintusát a magyar történelem, földrajz, élővilág érdekes, játékos módon történő megismertetése teszi még izgalmasabbá. A kerítéselemekből épült labirintus felejthetetlen élményt nyújt az eltévedni vágyóknak. Az útvesztők, logikai feladványok, népi- és gyermekjátékok világát kínálja a legkisebb gyermekektől kezdve az aktív idősekig.
Program
IDŐPONTOK:
2024. szeptember 21.
2024. október 26.
2024. november 2.
A Csillagösvény Élménypark kiváló választás mindenkinek, aki új kalandokra vágyik. Európa legnagyobb sövénylabirintusát a magyar történelem, földrajz, élővilág érdekes, játékos módon történő megismertetése teszi még izgalmasabbá. A kerítéselemekből épült labirintus felejthetetlen élményt nyújt az eltévedni vágyóknak. Az útvesztők, logikai feladványok, népi- és gyermekjátékok világát kínálja a legkisebb gyermekektől kezdve az aktív idősekig.
A labirintust éjszaka nem világítjuk ki, ezért mindenki saját igényének megfelelően gondoskodhat valamilyen világítóeszközről.
Aki a logikai, népi és ügyességi játékokat is ki szeretné próbálni, jöjjön még sötétedés előtt.
Zárás 23:00 órakor, de legkésőbb akkor, amikor már mindenki kitalált az útvesztőkből!
Ópusztaszer
Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták. Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el. Györffy György történész szerint Anonymus adatainak történeti értéke kétes: lehet, hogy a forrás csupán utólagos névmagyarázat. Azonban annál több hitelt érdemel az az adatközlés, mely szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bár–Kalán nemzetség származik. A nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott, ami abból is kitűnik, hogy sórészesedését a király 1000 kősóban állapította meg. 1318-ban ez volt Károly Róbert király tartózkodási helye. Sövényháza nevét 1348-ban említette először oklevél Suenhaz néven. Nevét a sövényből készült, tapasztott házairól kaphatta. Sövényháza a török hódoltság végéig virágzó falu volt, egy 15. századból származó oklevél pedig mezővárosként említi. 1553-ban a török defterek összeírásakor még 92 házat írtak össze a településen, és plébánia temploma is volt, melynek romjai a 20. század elején még láthatóak voltak a Szer-monostor romjaitól délkeletre 800 m-re, a Kápolnai erdei határszélen. Később azonban a falu elnéptelenedett. A török hódoltság után a terület kamarai tulajdon volt. 1803-ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye vásárolta meg a Mindszent-Algyői uradalmat, és ott dohánytermesztésbe kezdett, dohánykertészeket telepítve a birtokra. 1930-ban a környező uradalmi kishaszonbérletekben lévő 300-500 tanyán már több mint másfél ezer ember élt. Sövényháza lakossága ekkor Bakssal és Dóccal együtt már 6872 fő volt, a területnek azonban falumagja még nem volt. Az elszórtan fekvő tanyák úgynevezett községközpontjában az 1800-as években épült fel a kastély, közelében pedig a községháza; tőle 1 km-re az alsó-pusztaszeri, vagy központi major, és mindkettőtől távolabb 1925-ben épült fel a katolikus templom. Sövényháza falumagja az 1945 után felparcellázott telkeken bontakozott ki. A környező tanyák lakói az 1970-es évek közepétől kezdtek tömegesen a faluba költözni. 1974-ben átnevezték a települést Ópusztaszerre.