Az itáliai barokk remekei - Szenvedélyek vihara // korhű, szcenírozott előadás barokk gesztikával
Előadásunk középpontjában Handel Héró és Leandrosz című, 1707-ben írt olasz nyelvű kantátája áll. A Héró és Leandrosz szerelmét elbeszélő görög mítosz a tiltott szenvedélyről és annak végzetes következményeiről szól.
Program
A kantáta Héró és Leandrosz történetének végső, tragikus pillanatait jeleníti meg: miután Héró meglátja szerelme vízbefúlt testét a parton, a kétségbeeséstől, a fájdalomtól és a dühtől fokozatosan jut el a belenyugvásig, majd a hideg elszántságig, hogy kövesse szerelme sorsát, és a halálban újra egyesüljön Leandrosszal.
A mű Hérót hús-vér nőként ábrázolja, érzelmi rezdüléseire, öngyilkosságig vezető útjának lelki folyamataira koncentrál. A kantáta szövegében rejlő szélsőséges érzelmeknek megfelelően Handel hasonlóan végletes zenei megoldásokkal ábrázolja a szerelmének elvesztésébe beleőrülő nő lelkiállapotait.
Az olasz kantáták előadói apparátusa mindig az adott eseményhez, a közönség létszámához és az előadás helyszínéhez igazodott. Helyszínválasztásunkkal mi is igyekszünk megidézni az előadott művek korabeli előadásainak hangulatát, megteremtve az előadók és a nézőközönség közti különleges intimitást. A korhű hangszeres játék és a díszes jelmezek mellett előadásunkban fontos szerepet kap az éneket kísérő barokk gesztika, ami elsősorban a szereplő jellemét és a szituációt közvetíti, valamint az énekelt szöveg retorikai jelentését erősíti fel. A szereplőben kavargó gondolatokat és érzéseket az énekes a test- és fejtartásával, arckifejezésével, testmozgásával és kézmozdulatok segítségével fejezi ki.
Magyarországon a barokk gesztika szinte ismeretlen, kuriózumként ható jelrendszer, amely a szórakoztatás, a szépség és a művészet eszközeként funkcionál. Nemcsak a közönségnek ad felemelő színházi élményt, hanem új és kihívásokkal teli dimenziókat nyit meg a zenés színház műfajában is.
Műsor:
Johann Sebastian Bach: h-moll zenekari szvit (BWV 1067)
Johann Sebastian Bach: a-moll hegedűkoncert (BWV 1041)
George Frideric Handel: “Ero e Leandro” kantáta (HWV 150)
Előadók és közreműködők:
Kalafszky Adriána – ének, barokk gesztika
Revóczky Ottília - hegedű
Tóth Ágnes - fuvola
Budapest Bach Consort
Szokos Augustin - művészeti vezető
Lövei Dávid - Jelmez
Makláry Mariann - Paróka, smink
Jegyvásárlás: https://bit.ly/3YfBK17
A jegyek megvásárolhatók a jegy.hu-n vagy a Gödöllői Királyi Kastély Tourinform irodájában.
Gödöllői Királyi Kastély
Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya, a folyamatosan megújuló Gödöllői Királyi Kastély történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéket képvisel. A kastélyt a történelmi tradíció és korhűen felújított, reprezentatív terei mellett színes kulturális programkínálata teszi ma Magyarország egyik legvonzóbb, legizgalmasabb intézményévé és turisztikai célpontjává.