Program
„Kávéház nélkül nincs irodalom” – írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék és a polgári szabadság iskolája is. Nélküle irodalmunk, sőt, a teljes magyar kultúra is alapvetően másmilyen lenne. Ez a Kármán Józseftől Kertész Imréig, Csokonaitól Csoóri Sándorig tartó két évszázad legalább harminc éve lezárult. A kávéházak korszaka lejárt, de egykori művész vendégeik öröksége ma is velünk él. Az ő törzskávéházaikról, mindennapjaikról, komoly vitáikról és komolytalan mulatságaikról szól ez a könyv – a Nyáry Krisztiántól megszokott információkban gazdag, szórakoztató stílusban.
Nyáry Krisztián ötéves korában kötötte össze életét a könyvekkel és az olvasással. Irodalmi-drámai osztályba járt a szentesi gimnáziumban, tanított irodalomtörténetet egyetemen, vezetett könyvkiadót, jelenleg pedig a Líra Csoport kreatív igazgatója és
Magvető Café irodalmi kávéház művészeti vezetője. Posztjait a Facebookon 90 ezren követik. Kéthetente jelentkezik könyves podcastja, a Buksó, amelyben írókkal beszélget és könyvekről mesél.
A kötet a helyszínen megvásárolható és a szerző dedikál is.
Helyszín: Szatyor Bár és Galéria Dátum: 2024. november 30. 11.00 Kapunyitás: 10.30
Hadik Kávéház
A Hadik Kávéház az 1910-es években élte fénykorát, amikor Karinthy, Kosztolányi, Déry, Móricz és Bőhm Aranka szinte nappalijukként tekintettek a helyre. 2010-ben a Hadik Ház két vendéglátó és kulturális térrel éledt újjá eredeti pompájában: a klasszikus Hadik Kávéház, mely a nagy elődök szelleme előtt tiszteleg kialakításával, és elkülönülten a Szatyor Bár és Galéria, amely a századelő bohém világát progresszívebb, maibb hangulatban értelmezi újjá. Mindkét hely sajátja az erős és minőségi gasztronómia mellett a kulturális profil is. A Hadik és a Szatoyor irodalmi estek, művészeti beszélgetések, zenei produkciók és kiállítások állandó otthona, amellyel szándékunk szerint sikerül feltámasztani a régóta áhított kávéházi és kulturális életet, amelynek a Hadik fénykorában az egyik legerősebb bástyája volt.