Daniel Paul Schreber: Egy idegbeteg emlékiratai
November 26-án 19 órától Daniel Paul Schreber Egy idegbeteg emlékiratai című művével ismerkedünk a Három Hollóban.
DANIEL PAUL SCHREBER 1842-ben született Lipcsében egy jómódú és élénk társadalmi életet élő nagypolgári család gyermekeként. 1863-ban jogi diplomát szerzett, majd bírói pályára lépett, meredeken felfelé ívelő karrierjének csúcspontján, 1893-ban pedig kinevezték a Drezdai Ítélőtábla tanácselnökének.
Program
Mindössze két hónappal az elnöki szék átvétele után idegösszeomlást kapott, és beköltözött a Paul Emil Flechsig által vezetett Lipcsei Egyetemi Idegklinikára. Állapota tovább romlott, rögeszmék alakultak ki nála, végül pedig hallucinálni kezdett, és pszichózisba került. Félévnyi kezelés után gyógyíthatatlannak nyilvánították. Felesége kérésére állami gyámság alá vonták, és megfosztották jogaitól. 1894-ben átszállították a Pirna melletti Sonnensteini Gyógyintézetbe.
Bár sokáig teljesen reménytelen esetnek tűnt, 1897-től javulásnak indult az állapota, 1899-ben pedig jogi úton megtámadta a rá vonatkozó gyámsági határozatot. 1901-ben egykori munkahelye, a Drezdai Ítélőtábla előtt önmagát képviselve megnyerte perét, visszakapta jogait, és kiköltözött Sonnensteinből.
1903-ban Lipcsében megjelentette Egy idegbeteg emlékiratai című munkáját, amelyben sorsának és eszméinek részletes taglalása mellett hivatalos bírósági dokumentumokat, egy Flechsig professzornak címzett nyílt levelet és egy jogtudományos esszét is közreadott. A könyv eleinte csak kevés emberhez jutott el, és nem is váltott ki komolyabb hatást, mígnem 1911-ben, Schreber halálának évében Sigmund Freud esettanulmányt publikált róla, és ezzel bevezette az Emlékiratokat a nyugati eszmetörténetbe.
Schreber munkájával később számos további jelentős gondolkodó foglalkozott, többet közt Jacques Lacan, Gilles Deleuze, Friedrich Kittler és Eric Santner. Esete a mai napig a legkülönbözőbb társadalomtörténeti, pszichoanalitikai, filozófiai és jogtudományi kutatások tárgyát képezi.
CSETE SOMÁVAL, a könyv fordítójával NEMES Z. MÁRIÓ költő, kritikus, esztéta beszélget.