Program
O. Horváth Sára Lenni vagy nem című drámája a gyermekvállalással kapcsolatban felmerülő problémák sokféleségével foglalkozik. Helyszín: a mai Magyarország.
A szereplők társadalmi háttere, élethelyzete és életkora nagyon különböző. Van közöttük középkorú házaspár, gyermekvállalást fontolgató leszbikus pár, méhnyakrákkal küzdő, de gyermekre vágyó fiatal lány, és szexuális erőszak áldozatul esett nő. A különböző sorsú embereket a gyermekvállalás kérdése kapcsolja össze. A nyolc különálló élet a cselekmény előrehaladtával egyre több szálon kapcsolódik egybe, egyre több találkozásra, egyre bonyolultabb viszonyrendszerre derül fény a szereplők között. A dráma - szerkezetét tekintve - egymásba fonódó, mégis (látszólag) egymástól független szövegfolyamok sorozata, melyek néha összeérnek, rövid dialógokká alakulnak, majd újra magukra maradnak. A felmerülő történetek annyira maiak és személyesek, hogy a néző azt érezheti, a színpadon álló nyolc ember közül bármelyik lehetne ő maga is. Az előadásnak éppen ez a célja: a vallomásszerűség, a „bárkivel megtörténhet” érzésének átadása. A hazai társadalmi környezet óriási nyomást helyez a nőkre. A szülés, a gyerekvállalás kérdése egyfajta morális kötelezettség. Az előadás megpróbál a probléma mélyére ásni, és politikai szólamok nélkül szembenézni azzal, mit jelent ma Magyarországon gyereket szülni, vagy nem szülni. Az alkotók reményei szerint olyan érzékenyítő és hiánypótló előadás születik a díjnyertes kortárs drámából, amely tabuk nélkül, nyitottan és merészen nyúl ehhez az életünk során mindenkit érintő témához.
Jurányi Ház
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház mostanra meghatározó helyszíne lett a főváros kulturális életének, pezsgő színfoltja a kortárs művészeti közegnek. Az egykori középiskola mintegy 6700 négyzetméteres impozáns épületének osztálytermei és tanári szobái próbatermekké és irodákká, műhelyekké és showroomokká, a tornatermek játszóhelyekké alakultak át, a sulibüféből pedig kávézó és galéria lett. Ami viszont változatlanul megmaradt, az a tehetséggondozás, a fiatalos légkör és az értékteremtés. Jelenleg napi szinten a Házban több mint hatvan tagszervezet, köztük 25 regisztrált előadó-művészeti, számos alkotó- és vizuális művészeti csoport, valamint egyéb civil szervezet dolgozik. A Jurányi létrehozásával az volt a célunk, hogy egy stabil, közös otthont találjunk a független színházi és alkotóművészeti szektornak biztosítva a napi működéshez szükséges infrastrukturális hátteret. Szerettünk volna kialakítani a budai miliőben egy olyan kulturális centrumot, egy „kortárs művházat”, ahol a színházbarát fiatalok egy kávé mellett vagy akár egy színházi előadáson, kreatív gyerekfoglalkozáson vagy akrobatikus mozgásórán szívesen eltöltenek pár órát, ezáltal aktív közösségi élettel töltve meg újra az elhagyott oktatási intézményt. A Jurányi több mint egy budai színház, alkotói és kreatív bázis, ahol a visszatérő repertoár, az évi 300 produkció mellett változatos művészeti, közösségi és oktatási programokkal találkozhatnak a látogatók. 2012-es megalakulása óta a Jurányi népszerűsége mind a független művészek, mind a közönség köreiben folyamatosan növekszik. Büszkék vagyunk arra, hogy mára bizonyos művészeti szakközépiskolákban érettségi tétel lett a Jurányi Ház.