A magyar film képeskönyve – Gelencsér Gábor filmtörténész, filmkritikus tárlatvezetése a Felvétel! című kiállításban
A filmforgatások egyik legizgalmasabb pillanata, amikor elhangzik a rendező szava: Felvétel! Ez a felszólítás egyszerre jelzi a mozgóképek világának kezdetét és a fényképezőgép exponálását is. A cím így kettős jelentést hordoz: egyszerre utal a filmgyártásra és a fotográfiára, amelyek a magyar kultúrtörténetben az elmúlt 125 évben szorosan összefonódtak. A Felvétel! című tárlat így egyszerre ünnepli a film indulását, valamint a stand- és werkfotográfia születését, e két médium találkozását, amelyek 125 éve formálják a magyar vizuális kultúrát, és amelyek közös története – az NFI Filmarchívum gyűjteményéből – most először rajzolódik ki ilyen átfogóan a Mai Manó Ház termeiben.
Schedule
"A kiállítás fotói voltaképpen magyar filmtörténeti kutatásom »képeskönyvét« alkotják: így vagy úgy szinte valamennyi film előkerül oktatói munkámban és könyveimben. A filmek vizualitása különösen érdekel; erről tanúskodnak operatőrökről szóló monográfiáim (Tóth János, Máthé Tibor), illetve Koltai Lajossal folytatott életműinterjúm, valamint a róla írt pályakép. A legközelebb viszont akkor kerültem a filmfotó(sok)hoz, amikor B. Müller Magdától azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy írjak a Parnasszus című, 2008-ban megjelent kötetébe egy általam választott (s általa fotózott) filmről. Olyan művet választottam, amelyben a standfotós felvételei nemcsak az alkotásról szóló híradásokat illusztrálták vagy a mozik kirakatában kaptak helyet, hanem bekerültek magába a filmbe, méghozzá nem akármilyen dramaturgiai szerepben. Ez a film Zolnay Pál 1972-es Fotográfiája.” (Gelencsér Gábor)
Gelencsér Gábor (1961), az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének habilitált docense. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar film története. Legutóbbi kötetei: Közelkép. Portrék, témák, formák a magyar film történetéből. Gondolat, 2022; Lopott boldogságok. Premodern magyar melodrámák (1957–1962). Kijárat, 2022; A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében (Második, javított és bővített kiadás). Kijárat, 2023; A láthatón túl. Máthé Tibor operatőr művészete. MMA Kiadó, 2023; Szenvedés és szenvedély. Gyöngyössy Imre művészete. MMA Kiadó, 2024.
Látogatói információk
A résztvevők száma maximum 30 fő.
Teljesárú programbelépő 4000 Ft, kedvezményes belépő* 2000 Ft.
* Kedvezményes jegy váltására jogosultak, akik a kiállításokat díjtalan belépővel vagy legalább 50%-os kedvezménnyel látogathatják, illetve éves bérlettel rendelkeznek. Díjtalan belépő a programokra nem igényelhető.
Eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.
A Mai Manó Ház fenntartja a jogot a programváltoztatásra, különös tekintettel a program időpontjára, helyszínére, tartalmi és szervezési elemeire, valamint a közreműködők személyére. A változtatás jogát az intézmény technikai, szervezési, biztonsági vagy egyéb előre nem látható okból gyakorolhatja.
A Mai Manó Ház kiállítótereinek nyitvatartása:
Hétfőn zárva
Kedd – vasárnap: 12.00-19.00
Pénztárzárás és utolsó belépés: 18.40
A megváltott belépőjeggyel az I. és II. emeleten rendezett tárlatok egyaránt megtekinthetők.
A félemeleti ProjectLab térben megrendezett kiállításaink díjmentesen látogathatók.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a Mai Manó Ház nem akadálymentes!
A megvásárolt jegyek nem válthatók vissza és nem cserélhetők másik időpontra. Foglalásra nincs lehetőség.
Hungarian House of Photography - Mai Manó House
Mai Manó House – The Hungarian House of Photographers – operates in a studio-house built at the end of 19th century, for the commission of Mai Manó (1855-1917), Imperial and Royal Court Photographer. This special, eight-story neo-renaissance monument is unique in world architecture: we have no knowledge of any other intact turn-of-the-century studiohouse. In addition, it serves its original goal, the case of photography again.
The aim of Mai Manó House is to advance the development of Hungarian photography and raise photography’s national prestige as a distinct form of art.
The institution plays a marked role in the cultural life of Budapest and Hungary, while the organization of exhibitions and programs abroad is getting more and more emphasis within its activities. The reputation of justly world-famous Hungarian photographers of the 20th century offers a great opportunity to regain our old status in the world of photography by the introduction of the generations following those great masters