Petőfi 200: Felül a gálya

„Habár alul a víznek árja", úgy tűnik, a mai gályák már nem is azok a süllyedős fajták. Olyan biztosan ülik meg a hullámokat, hogy talán nincs is olyan tengeri vihar, mely a mélybe sodorhatná őket.

Hogyan is hihetnénk, hogy azért a víz az úr? Kinek is hihetnénk? És hol van most Petőfi? Ha már meghalni elfelejtett. Mit szólna, ha látná e megosztott nemzetet?

Forradalmi költészetének mai földben való csíráztatása versekkel, verselő dalokkal, daloló versekkel a költő születésének 200. évfordulója alkalmából.

Közös gitár- és harmonikakísérettel olyan művek hangoznak el, mint: Föltámadott a tenger, Megint csak beszélünk, Egy gondolat bánt engemet, Falu végén kurta kocsma, és még számos költemény.

Helyet kap a klasszikus szavalás is, ám kissé aktualizálva, megspékelve némi fanyar humorral.