URBAN CAMP III. Homo prospectus. A jövőbe látó ember

2024-07-03T14:00:00.000Z  -  2024-07-06T19:00:00.000Z

Harmadik alkalommal kerül megrendezésre az Urban Camp, a Lehetőségek tere nyári, művészeti tábora! A workshop-sorozat első kiadásában az itt és mostra, a városi környezet empirikus, érzékszerveinken keresztüli megtapasztalására koncentráltunk, míg második alkalommal alászállásra hívtuk az érdeklődőket a történelem mélyrétegeibe. A jelen és a múlt fókuszba állítását követően idén – logikus módon – a jövő felé fordulunk; továbbra is a városi környezetet használva „játéktérként”, járatlan utak felfedezésére, illetve azok megalkotására tehetnek kísérletet a résztvevők.

Jul
03
-
Jul
06

Program

KONCEPCIÓ

Homo prospectus. A jövőbe látó ember [1]

De ne beszéljünk a tényekről. A tényekkel már senki sem törődik. A tények csak a képzelet és az elmélkedés alapját alkothatják.” Jorge Luis Borges: Egy megfáradt ember utópiája (1975)

Az ismeretlen, megfoghatatlan jövő kérdése – amelyről alkotott elképzelések mélyen gyökereznek a társadalom különböző szintjein, és amelyek egyben meg is határozzák annak alakulását – kezdetektől fogva foglalkoztatja az emberiséget. A jóslatok, víziók háborúkat indítottak el vagy vetettek azoknak véget, városok kialakításához járultak hozzá, de az egyes jövőképek befolyásolták az épített környezet vizuális képét is. A jövőbe tekintés általában végletes: a paradicsomi állapot megvalósulása és az emberiség szolgaságba jutása, illetve kipusztulása radikális végpontjai között viszonylag kevés az árnyalat.

Egy (túl) pozitív, ideális jövőképet, amelyre vágyunk, illetve elérni kívánunk, az utópia fogalmával írunk le. A kifejezés a görög ou (nem) és topos (föld) szavakból származik, szó szerinti jelentése nem‑föld, sehol‑hely. Olyan jövőképet takar tehát, amely nem megvalósítható, a racionális és objektív valóságtól elrugaszkodott, elérhetetlen vízió, álom. Az utópia mint irodalmi műfaj gyakran útibeszámoló formájában írja le a lehetséges jövőképet; az első ilyen mű Morus Tamás 1516-ban írt, Utópia címmel emlegetett kötete (amely valójában a saját korához illeszkedő, meglehetősen terjengős a „Valódi aranykönyvecske, nem kevésbé üdvös, mint amilyen mulattató a LEGJOBB ÁLLAMFORMÁRÓL és az újonnan fölfedezett Utópia, azaz Sehol nevezetű szigetről” címet viseli). Az útinapló forma lehetővé teszi, hogy az olvasó akként fedezze fel a benne foglalt jövőképet, ahogyan egy valóban létező földrészt vagy várost tenne.

A másik polaritást a disztópiák, másnéven anti-utópiák vagy angolul „cacotopia-k” képviselik; azok a jövőképek, amelyek – többször ugyan a jelen problémáira reflektálva, de – egy negatív, pesszimista végkifejletet írnak le. Olyan társadalmakat, ahol az emberiség legrosszabb tulajdonságai dominálnak, vagy éppen az ember mint „tényező” következményei, így egy globális katasztrófa, a teljes pusztulás írja át az ismert valóság képét; nyomasztó, sokszor rémisztő víziókat fogalmaznak meg.

A jövőről gondolkozni nemcsak pusztán kiváltság vagy irodalmi képzelgés, de az emberiség hajtóereje és fennmaradásának záloga is. Olyan karakterisztikusság, amely tudatosan vagy tudat alatt folytonosan munkálkodik bennünk, rövid és hosszútávon egyaránt. Ha a jövőbe tekintés elkerülhetetlen, milyen lehetőségeink vannak a polaritások között? Mivel az utópia elérhetetlen, a disztópia pedig nemkívánatos, mi az a mező, ami e két szféra között létezik? Miként mozoghatunk ebben a keretrendszerben, az apokaliptikus vízióktól és az édentől egyaránt távol, a realitásokból kiindulva, de képzeletünk segítségével? Az Urban Camp idei kiadásában ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat.

[1] Martin E. P. Seligman és társai által alkotott fogalom, magyarul Makai Máté használja egy cikkében

Koncepció: Árva Judit

KÖZREMŰKÖDŐK

07.03. Common Jam (Bíró Anna, Fajgerné Dudás Andrea, Szabó Eszter Ágnes) képzőművészek

07.04. Francsics Györgyi várostervező

07.05. Gyeviki Hajnal keramikus, A Soil Sciart Society alapítója

07.06. Csernák Janka social designer kutató

Szervezés: Francsics Györgyi, Hegyi Dóra, Puszt Zsófia, Szabó Dóra

GYAKORLATI TUDNIVALÓK

A workshopok naponta 16-21 között zajlanak. Javasoljuk, hogy a tábor minden napján vegyél részt. Kérjük, hogy akkor jelentkezz, ha legalább három workshopon jelen tudsz lenni, hogy közösség épülhessen, és a résztvevők jobban megismerhessék egymást.

A táboron való részvételért 10.000 Ft adományt kérünk, ami a tábor kezdete előtt átutalható vagy a kezdés napján készpénzben kérjük odaadni. Amennyiben gondot okoz az összeg, a tábor teljes ideje alatt végzett önkénteskedéssel lehet kiváltani.

Emellett szeretnénk kérni, hogy minden résztvevő vállaljon 2 óra önkéntes munkát, mert fontos számunkra, hogy ne csak a workshopok során valósuljon meg a részvételiség és a közösségi szellem. Ez azt jelenti, hogy a tábor ideje alatt két alkalommal érkezz hamarabb, vagy maradj tovább, hogy segíteni tudj a szervezőknek az előkészítésben, az elpakolásban, vagy az ételkészítésben.

Jelentkezés az alábbi linken június 28-ig. Maximális résztvevőszám 15 fő.

Helyszín

Práter 63 // Lehetőségek tere

A Lehetőségek tere egy kulturális – oktatási program és közösségi tér, ami fiataloknak és fiatal felnőtteknek (16-35 évesek) nyújt lehetőséget képzések és projektek formájában a kritikai gondolkodás és párbeszéd közös gyakorlására, találkozásra, élményalapú tanulásra és alkotásra.

Kapcsolódó események

A Telekom Spots egy nyitott programajánló, ahová bárki feltöltheti saját eseményeit. A Telekom nem szervezője és nem szponzora az eseményeknek, kivéve, ha ezt az adott eseménynél kifejezetten feltüntettük.