BAROKK RANDEVÚ // GESZTUSOK ÉS ZENE - Handel mini operájától a Vízizenéig
Az idei Barokk Randevún felidézzük, milyen lehetett egy előadás a 18. század elején: az érdeklődők egy szuggesztív összművészeti műsornak lehetnek tanúi, amelyben a korhű hangszereken előadott zene mellett a színpadi koreográfia és a látvány is elvarázsolja a közönséget.
Program
A már életében is rendkívüli népszerűségnek örvendő, a nemesség és a király kedvenceként alkotó Handel két fantasztikus művét tűztük műsorra:
Az Apollo e Dafne c. szokatlanul nagyszabású kantátája a görög mitológiából ismert, babérfává változott Daphne-történet egyik legszebb megzenésítése. A hosszabb lélegzetvételű, egyfelvonásos, két hangra és zenekarra írt mini opera egy Magyarországon ritkán játszott remekmű, amin Handel mindössze 24 évesen, itáliai tartózkodásának utolsó évében kezdett dolgozni, és amely előrevetítette következő 30 évének ragyogó operai karrierjét.
Bár az Apollo e Dafne első előadásáról nincsenek fennmaradt hiteles dokumentumok, keletkezésének körülményei alapján a Vízizenével összeköti György király személye: Handel a kantátát Hannoverben fejezte be, ahol 1711-ben a választófejedelem udvari karmestere lett. Innen gyakorlatilag megszökött, és Londonban telepedett le, mit sem sejtve arról, hogy néhány évvel később ugyanez a fejedelem lesz Anglia királya, I. György néven. Handel állítólag egy 1717-es temzei hajókirándulás alkalmával előadott, erre az alkalomra írt zeneművel engesztelte ki a királyt, ez volt a Vízizene.
Noha a történet hitelességét a zenetörténet kétségbe vonja, annyi bizonyos, hogy Handel három szvitből álló művét – amely főként a könnyen hallgatható, lendületes, vidám tánc formájú tételeiről ismert – ötven zenész adta elő a Temzén, mikor I. György brit uralkodó ünnepséget rendezett a folyón.
A szviteken belüli zenének nincs meghatározott rendje, szokás azonban a tételeket hangnemek és hangszerelés szerint csoportosítani, három rövidebb szvitet (F-dúr, D-dúr és G-dúr) alkotva, melyek mindegyike egy-egy táncstílusra épül, impozáns nyitánnyal kezdődik, és egy ünnepi tétellel zárul.
A koncerten elhangzó mindkét mű Handel ifjúkori zsenialitásának bizonyítéka. A nagy zenei érettségről tanúskodó alkotások barokk kort idéző hangzásvilágát a Budapest Bach Consort korhű hangszeres játéka biztosítja. A korabeli látvány és színházi élmény megélését Kalafszky Adriána és Najbauer Lóránt expresszív előadásmódja garantálja, akik a belga szaktekintély, Sigrid T’Hooft útmutatásai alapján, a barokk gesztika kifinomult test- és kéztartásainak segítségével erősítik fel egy-egy szereplő érzelmeit és mondanivalóját.
Az impozáns helyszín, a zene, az öltözékek és az autentikus mozgássorok összhangja felemelő élményt és felejthetetlen időutazást ígér az előadáson résztvevőknek.
---
MŰSOR:
G. F. Handel: Vízizene, HWV 348-350
- SZÜNET -
G.F. Handel: Apollo e Dafne HWV 122
---
Előadók és közreműködők:
Kalafszky Adriána – szoprán
Najbauer Lóránt – bariton
Budapest Bach Consort
Szokos Augustin - művészeti vezető
Sigrid T’Hooft - barokk gesztika
Zeke Edit - Jelmez
Makláry Mariann - Paróka, smink
Az előadás helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély Díszterme lesz.
Gödöllői Királyi Kastély
Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya, a folyamatosan megújuló Gödöllői Királyi Kastély történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéket képvisel. A kastélyt a történelmi tradíció és korhűen felújított, reprezentatív terei mellett színes kulturális programkínálata teszi ma Magyarország egyik legvonzóbb, legizgalmasabb intézményévé és turisztikai célpontjává.