Mendelssohn-variációk
Villányi Dániel zongoraművész az Óbudai Zsinagóga történetében elsőként ad szóló-zongoraestet. A koncert műsora a romantika-későromantika világát olyan zeneszerzők remekművein keresztül járja be, akiket Felix Mendelssohn szelleme mélyen érintett – személyesen vagy művészetén át.
Program
A hangverseny műsora:
Felix Mendelssohn (1809–1847): Variations sérieuses, op. 54
Robert Schumann (1810–1856): Kreisleriana, op. 16
SZÜNET
Szergej Rahmanyinov (1873–1943): Öt prelűd, op. 23 /válogatás/
Johannes Brahms (1833–1897): Négy zongoradarab, op. 119
Téma és variációk
Az est során felcsendülő zongoraműveket drámai súlyuk biztosan fogja egybe. Még ha közvetlen kapcsolat nem mutatható is ki az egyenként többtételes művek között, egymásutánjuk mégis koherens ívet, magától értetődő dramaturgiát alkot.
A Mendelssohn-variációk szigorú, de végletesen virtuóz szerkesztésmódja fejhajtás a műfaj óriásai, Bach és Beethoven előtt, amellyel mintegy nyitányként hangolódunk rá a schumanni főműre, a Kreislerianára.
A szeszélyes dirigens
A képzeletbeli karmester profilját nyolc tételnyi zenében megfestő Schumann maga is e kompozícióját tartotta a legtöbbre. Az író, E. T. A. Hoffmann kreálta címszereplő – teljes nevén Johannes Kreisler – fikciós karakterét ma ridegen bipoláris személyiségként aposztrofálnák, s alighanem a sokat szenvedett Robert Schumann kórképében is hasonló diagnózis tűnne fel.
A romantikán innen és túl
Rövid szünetet követően Rahmanyinov op. 23-as sorozatából öt mű hangzik el, melyek – az előadói szándék szerint – érzékelhető zenei kapcsolatot adnak ki a korábban hallottakkal. E darabok félreismerhetetlenül viselik magukon a későromantika – hovatovább Rahmanyinov – végletekig feszített harmónia- és motívumvilágát, valamint a legendás zongorista-szerző által magára szabott forradalmi játéktechnikát.
Értelem és érzelem
A műsort Brahms utolsó zongoraművei zárják. Az op. 119-es Négy zongoradarab a „brahmsi nosztalgiának” végső összegzése, melyben ott a líra, a dráma, a kimért bölcsesség és az ifjonti hév, de ott a bizonyosság derűje is, amellyel megnyugtat – élni jó.
Óbudai Zsinagóga
Az 1700-as években épült Óbudai Zsinagóga Budapest legrégebbi aktív zsidó imaháza, egy nyitott és elkötelezett közösség spirituális otthona. Az impozáns épületben folyamatos a hitélet, legyen szó a napi imákról vagy a nagyünnepekről. A zsinagógában rendszeresek a közösségi, kulturális és gyermekprogramok, ismeretterjesztő előadások, közös tanulások. Az épülethez tartozik az Óbuda Catering, a közösség professzionális kóser konyhája.