Hanna - szabadesés több szólamban
Füge Produkció - Szentendrei Teátrum
Program
1944. november 7-én sortűz végzett a 23 éves Szenes Hannával még a tárgyalása befejezése előtt a Margit körúti fogházban. Világszerte ismerik életútját és költészetét, saját hazájában, itthon mégis szinte ismeretlen. Kém volt, költő, szabadságharcos vagy nemzeti hős? Hanna versei, naplója, édesanyja és bajtársai visszaemlékezései mögött egy olyan lány történetét fedezhetjük fel, akinek volt bátorsága elhagyni Budapestet egy jobb élet reményében. Aki oly korban élt, amikor a háború ok volt az emberi méltóság eltiprására, a közönyre, a vérontásra; aki Palesztinában kétkezi munkával akart egy új országot építeni. Képes volt áldozatot vállalni: visszatért a megszállt Magyarországra egy titkos ejtőernyős alakulat tagjaként, hogy akadályozza sorstársai deportálását. Története a veszteségek és bátorság el nem mesélt múltja, velünk élő jelene. Hiszen csak az hal meg, akit elfelejtenek.
Bíró Eszter:
Pályafutása 16 évesen a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a Miss Saigon női főszerepével kezdődött, az Egyesült Államokban végzett tanulmányai befejezése és fellépései után több más között Az Operaház Fantomja, a Mozart! című zenés darabok, illetve a Csoda Krakkóban című film női főszereplője, illetve a Budapest Klezmer Band énekese. 6 szólólemeze jelent meg és 4 gyerekkönyve. 2020-tól saját gyártású, mára már 17 részes, Az Időmanó kalandjai c.TV-sorozatot készít a JimJam TV számára, amelynek írója, rendezője és főszereplője is. Fonogram –, Gundel Művészeti - és Érték-díjas, a Kaddis c. komolyzenei produkció létrehozója, szólistája, a Hanna c. darab megálmodója.
Widder Kristóf:
1988-ban született Budapesten, rendező, koreográfus, színész. Az SZFE elvégzése után szabadúszó, majd 2021-től a Forte Társulat tagja. Jelenlegi munkái - a Jurányi Kamarában játszott Hanna mellett - színészként a Szkéné Színházban és a Radnóti Színházban, koreográfusként a Kamrában, az Átriumban, a Budaörsi Latinovits Színházban, rendezőként az Örkény Stúdióban és a szombathelyi Weöres Sándor Színházban láthatóak. Díjai: 57. Festival dei Due Mondi 2014. - különdíj (ifjúliszt), THEALTER Fesztivál 2017. - Junior-díj (A tavaszi áldozat).
Jurányi Ház
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház mostanra meghatározó helyszíne lett a főváros kulturális életének, pezsgő színfoltja a kortárs művészeti közegnek.
Az egykori középiskola mintegy 6700 négyzetméteres impozáns épületének osztálytermei és tanári szobái próbatermekké és irodákká, műhelyekké és showroomokká, a tornatermek játszóhelyekké alakultak át, a sulibüféből pedig kávézó és galéria lett. Ami viszont változatlanul megmaradt, az a tehetséggondozás, a fiatalos légkör és az értékteremtés. Jelenleg napi szinten a Házban több mint hatvan tagszervezet, köztük 25 regisztrált előadó-művészeti, számos alkotó- és vizuális művészeti csoport, valamint egyéb civil szervezet dolgozik.
A Jurányi létrehozásával az volt a célunk, hogy egy stabil, közös otthont találjunk a független színházi és alkotóművészeti szektornak biztosítva a napi működéshez szükséges infrastrukturális hátteret. Szerettünk volna kialakítani a budai miliőben egy olyan kulturális centrumot, egy „kortárs művházat”, ahol a színházbarát fiatalok egy kávé mellett vagy akár egy színházi előadáson, kreatív gyerekfoglalkozáson vagy akrobatikus mozgásórán szívesen eltöltenek pár órát, ezáltal aktív közösségi élettel töltve meg újra az elhagyott oktatási intézményt.
A Jurányi több mint egy budai színház, alkotói és kreatív bázis, ahol a visszatérő repertoár, az évi 300 produkció mellett változatos művészeti, közösségi és oktatási programokkal találkozhatnak a látogatók. 2012-es megalakulása óta a Jurányi népszerűsége mind a független művészek, mind a közönség köreiben folyamatosan növekszik. Büszkék vagyunk arra, hogy mára bizonyos művészeti szakközépiskolákban érettségi tétel lett a Jurányi Ház.
