CSET FESZT: Ki voltál, lányom?
„Hajnali álom.
Soha ilyen szépet. A tíz év előtti arc. A sugárzó Lány. A teli fogsor. A szemek sötétje. A kicsit hátravetett fej, mint egy régi címlapon.
Jön az erdei ösvényen felém. Fekete kordbársony kabátban, ruganyos léptekkel. A tekintet még nem rejtőzik el mindenki elől saját lelke útjában.
Jött felém a lányom.
Kitártam a karom, és a nevét kiabáltam...
És fájdalom nélküli volt a szívem.
Olyan közel jött, hogy összeért az arcunk.
És akkor, mint egy tüllfátyol, ellebbent a kép, én a saját arcomhoz kaptam, és arra ébredtem, hogy azt mondom: „Jaj!” Ébren, és hangosan pedig ezt ordítottam: Tudnod kell, hogy életem legnagyobb és legreménytelenebb szerelme vagy, lányom!”
(Csernus Mariann)
Program
Csernus Mariann (Kossuth - díjas, Érdemes művész) színésznőként is hosszú, küzdelmes, a magyar történelembe beágyazott életutat tudhat magáénak.
Soha nem végzett főiskolát, 18 évesen, 1948-ban szerződtette őt közvetlenül az érettségi vizsgáját követően a Pesti Színházhoz Devecseri Gábor és Egri István, majd 1950-ben átment Major Tamás hívására a Nemzeti Színházhoz, melynek mindvégig tagja, 1989-től Örökös Tagja maradt.
1962-ig főszerepek sorát játszotta, majd - miután találkozott egy külföldi útja során emigrált fivérével, aki, mint utóbb kiderült, az amerikai titkosszolgálatnak dolgozott- fénylő tehetsége ellenére, politikai okokból hosszú időre nem léphetett színpadra színházában. Ekkortól önálló estekkel járja az országot: a Psyché, a Déryné, a Vizsolyi Biblia - mind kultikus jelentőségű előadásai ennek az időszaknak. 1975-ben térhetett vissza a Nemzeti szinpadára, amelynek a névváltást követően (Pesti Magyar Színház) a továbbiakban is tagja maradt.
Ma 95 éves.
Lánya, Joó Katalin szintén a színészi pályára lépett (1975-ben végzett Horvai István osztályában), majd 36 évesen, döbbenetes körülmények között öngyilkos lett. Csernus Mariann öt évvel később lépett elő a gyász hallgatásából a Ki voltál, lányom? című könyvével a nagyvilág elé.
E mű meghökkentően érdekfeszítő, megrendítő, ám műfaját tekintve igen nehezen meghatározható, töredékeiben egész vallomás.
A mindvégig drámai feszültségű írásban tiszteletre méltó írói-emberi önfegyelemmel, már- már egy „női Ödipusz” konok, öngyötrő őszinteségével kutatja családi tragédiájának indítékait, miközben egyre mélyebbre száll alá az összekuszálódott érzelmek mélységeibe. Képzeletbeli párbeszéd ez egy halott lánnyal.
Egy anya párbeszéde, aki kimondatlanul is tudja, hogy az ész és értelem eszközeivel megérteni, feldolgozni talán lehetetlen is mindazt, ami a lelkekben tört össze.
Mégis megpróbálja, nem tehet mást.
Jurányi Ház
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház mostanra meghatározó helyszíne lett a főváros kulturális életének, pezsgő színfoltja a kortárs művészeti közegnek. Az egykori középiskola mintegy 6700 négyzetméteres impozáns épületének osztálytermei és tanári szobái próbatermekké és irodákká, műhelyekké és showroomokká, a tornatermek játszóhelyekké alakultak át, a sulibüféből pedig kávézó és galéria lett. Ami viszont változatlanul megmaradt, az a tehetséggondozás, a fiatalos légkör és az értékteremtés. Jelenleg napi szinten a Házban több mint hatvan tagszervezet, köztük 25 regisztrált előadó-művészeti, számos alkotó- és vizuális művészeti csoport, valamint egyéb civil szervezet dolgozik. A Jurányi létrehozásával az volt a célunk, hogy egy stabil, közös otthont találjunk a független színházi és alkotóművészeti szektornak biztosítva a napi működéshez szükséges infrastrukturális hátteret. Szerettünk volna kialakítani a budai miliőben egy olyan kulturális centrumot, egy „kortárs művházat”, ahol a színházbarát fiatalok egy kávé mellett vagy akár egy színházi előadáson, kreatív gyerekfoglalkozáson vagy akrobatikus mozgásórán szívesen eltöltenek pár órát, ezáltal aktív közösségi élettel töltve meg újra az elhagyott oktatási intézményt. A Jurányi több mint egy budai színház, alkotói és kreatív bázis, ahol a visszatérő repertoár, az évi 300 produkció mellett változatos művészeti, közösségi és oktatási programokkal találkozhatnak a látogatók. 2012-es megalakulása óta a Jurányi népszerűsége mind a független művészek, mind a közönség köreiben folyamatosan növekszik. Büszkék vagyunk arra, hogy mára bizonyos művészeti szakközépiskolákban érettségi tétel lett a Jurányi Ház.