Gothic Modern
Kurátor: Ralph Gleis
Társkurátor: Julia Zaunbauer
Asszisztens kurátorok: Lydia Eder, Nina Eisterer
A Gothic Modern kiállítást a Finn Nemzeti Galéria / Ateneum Művészeti Múzeum (Helsinki) kezdeményezte, és az Osloi Nemzeti Művészeti, Építészeti és Formatervezési Múzeummal együttműködésben valósult meg. A kiállítás egy nemzetközi kutatási projektből származik, amelyet Juliet Simpson professzor (Coventry University) vezetett vendégkurátorként az Ateneum Művészeti Múzeummal együttműködésben 2018-ban.
A kiállításhoz kapcsolódó, a Hirmer Verlag kiadó által megjelentetett 292 oldalas átfogó katalógus számos illusztrációt és írásos hozzászólást tartalmaz Ralph Gleis, Stephan Kemperdick, Marja Lahelma, Juliet Simpson, Vibeke Waallann Hansen és Julia Zaunbauer tollából.
A Gothic Modern című kiállítás 2025. szeptember 19-től 2026. január 11-ig tekinthető meg az ALBERTINA Múzeumban, és a múzeum saját gyűjteményének művei mellett számos nemzetközi kölcsönzéssel is büszkélkedhet.
Program
A Gothic Modern bemutatja, hogy a művészek hogyan tudtak új kreatív utakat nyitni az akadémiai hagyományok kialakulása előtt létrehozott művészethez való visszatéréssel. Ennek során a modern művészek 1875 és 1925 között készült főbb műveit közvetlenül szembeállítják a régi mesterek ikonikus festményeivel, grafikáival és szobrokkal. A művészeti korszakok rendkívüli egymás mellé állításával a Gothic Modern megmutatja, hogy a modernizmus nem annyira alapvető szakítást jelentett a múlttal, mint inkább egy olyan mozgalmat, amelyben a késő középkori művészet céltudatos feldolgozása döntő szerepet játszott. Ellentétben a romantika nosztalgikus visszatekintésével vagy a historizmus régiséggyűjtői rekonstrukcióival, amelyek gyakran a politikai vagy nemzeti önbizalom szolgálatába álltak, a hangsúly most egyértelműen a művészetben rejlő esztétikai tulajdonságokra helyeződött.
A modern művészek inspirációt merítettek egy stílus kifejező vizuális nyelvéből, amelyet nyersnek és finomítatlannak tartottak. Egyre inkább arra törekedtek, hogy munkáikban vizualizálják belső állapotokat és feldolgozzák egzisztenciális válságokat. A túlnyomórészt vallási témájú képekben olyan mélyen emberi érzelmekkel találkoztak, mint a szerelem, a szenvedés és a gyász, amelyek megjelenítése kiindulópontot jelentett saját művészi kutatásaikhoz. További vonzerőt jelentettek a hagyományos művészeti technikák, mint a fametszet és a könyvművészet, valamint az ólomüveg és a kárpitkészítés, amelyeket most újra felfedeztek és beépítettek a kortárs művészeti alkotásokba.