Ismeretlen táj
Arthur Schnitzler orvos és drámaíró – és ez a párosítás különösen szerencsés, ha az ember a lelket kutatja, vagyis arról ír. Nem meglepő hát, hogy Schnitzler varázslatosan bonyolult, mély, magával ragadó és kiismerhetetlen karaktereket teremt, és közben hihetetlen pontos látleletet ad egy világról, melyet a hatalom és a másik ember megszerzése iránti vágy irányít. A párbeszédek élesek, pontosak és kegyetlenül szellemesen leplezik le az érzelmeiknek kiszolgáltatott emberek öncsalásait: mert valójában mindenki az ismeretlent szeretné meghódítani – legyen az egy hegycsúcs vagy a másik ember lelke.
Program
A hegyek között, egy eldugott alpesi szállodában eseménydúsan telnek a napok. Bár mindenki pihenni jött, de senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik.
A levegő szenvedélytől fülledt: szerelem, harag, féltékenység, bűntudat, árulás és hűtlenség keveredik benne. Ebben a világban a nyugalom olyan luxus, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak.
Vígszínház
A Vígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak egyike. Három játszóhelye (a nagyszínpad, a Házi Színpad nevű stúdió és kamarája, a Pesti Színház) összesen több mint 1700 ülőhellyel rendelkezik. A színház a modern magyar polgári dráma bölcsőjeként is ismert, híres szerzői voltak, mint Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Lengyel Menyhért, Szép Ernő, Hunyady Sándor, Herczeg Ferenc. A 21. században világszerte jellemző, hogy a nagyobb nézőterű színházak többsége elvesztette közönségének jó részét. A Vígszínház premierjei e tendencia ellenére sikeresek, előadásai szépszámú közönség előtt zajlanak. A színház Budapesten, a Szent István körút Újlipótváros felőli oldalán található.