A kellékes

Eberhard Streul kellékes-revüje nyomán Parti Nagy Lajos írt magyar darabot egy színházi kellékes nagy pillanatából, színházi estéjéből.

Bieder József előadás után teszi a dolgát, pakol az üres színpadon, s fölnézve közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.

Először megriad, nem tudja, hogy oldja meg ezt a szokatlan, már-már szürreális helyzetet, végül megdicsőül.

E hajdani segédszínész, ez az örök háttérember mesélni kezd az életéről, ami a színház, s a színházról, ami az élete. Tán nem az első, de alighanem utolsó „fellépésén" minden képességét, tapasztalatát és képzeletét mozgósítva elvarázsolja, elszórakoztatja mindazokat, akiket a nézőtéren lát.

Az összes magánszám, az összes produkció természetesen róla szól, róla a sírás, a nevetés, róla szól az egész este, Kern András előadásában, Ilan Eldad -- a Hat hét hat tánc és Az élet, mint olyan színpadra állítója -- rendezésében.

A Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása