Istentelen ifjúság
„Olyan előadást képzeltünk el, ami megőrzi a Horváth-regény tudatfolyam jellegét. Ehhez kerestünk egy színházi formát, ami szabad átjárást enged a külső és belső valóság határai között, hogy a tanár identitáskrízise, démonai és a kiútkeresése belülről váljanak átvilágíthatóvá.
Program
Egy ország a háború szélén áll. Gyűlöld az ellenségedet, kiáltják a kiképzőtisztek. Jogos minden, ami fajtestvéreink javára szolgál, harsogja a rádió. Az egyes ember most nem számít, a nemzet jövője a tét. A jövő pedig, mint mindig, a fiatalokon áll. És mindazokon, akik a hazafias helytállás útjára segítik ezt a generációt: a tanárok munkája nemzetstratégiai szempontból is kulcsfontosságú. A tanárnak, aki más korban talán önálló gondolkodásra nevelné diákjait, most a kritikátlan mintakövetést kell jutalmaznia, és a kamaszok alakuló személyiségében a hatalom által kívánatosnak tartott eszméknek kell megágyaznia. De meddig lehet elmenni egzisztenciaféltésből? Hogyan küzd meg azzal az egyes ember, ha a belső hangja mást mond, mint amit a feljebbvalói harsognak? És mi történik, ha ezek a hangok néha összekeverednek?
A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követünk a civilizációtól egyre távolabb, az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra. Ödön von Horváth részvéttel megírt, mégis kendőzetlen társadalmi diagnózisának tárgya az egzisztenciális bizonytalansággal áthatott megalkuvások kora, és benne a kisember egyéni felelőssége. Hősei egyfelől eloldozhatatlanul a maguk korának gyermekei, másfelől megtestesítői az örök emberi törekvésnek, annak, hogy megőrizzünk valamiféle belső iránytűt. Hidegülő, gondviseléstől elhagyott idők allegorikus krónikája ez, melyet szikráival mégis át-átmelegít a lelkiismeret pislákolása, és a mindenkori ifjúság elementáris élni akarása.
Az anyanyelvének a németet valló, osztrák-magyar Ödön von Horváthot (1901-1938) elsősorban olyan közkedvelt színdarabok szerzőjeként ismerjük, mint a Mesél a bécsi erdő, a Kasimir és Karoline vagy A végítélet napja. Ki tudja, nem drámai formában született volna-e meg az 1937-as regénye, az Istentelen ifjúság is, ha a náci párt hatalomra kerülésével nem zárul be Horváth előtt a színházak ajtaja? Nagy Péter István rendező most a Korunk gyermeke című, 1938-ban megjelent Horváth-regény egyes motívumait felhasználva Sándor Júliával és Hárs Annával írja színpadra a történetet.
Radnóti Színház
A Radnóti egy nyitott színházi műhely és kulturális bázis Magyarország színházi életében. Markáns rendezői vízió és erős színészi alakítások színháza.