Dehogy van jól
lírai börleszk
A történet napjainkban, Budapesten játszódik. A jelenetek absztrakt térben, olykor egymásba folyva, szimultán játszódnak.
Program
Lázadások helyett az önemésztés, elkallódás korát éljük. Előadásunk fókuszában helyüket nem találó, kétségbeesett emberek vannak. Melósok, bolti eladók, portások akadnak el az életükben. A maguk csetlő-botló módján, hiányos kifejezési eszközeivel megmosolyogtatóan, de konokul keresik a kiutat, a saját létezésük alapjaira kérdezve rá, vérmérséklete szerint ki fekete humorral, ki ledermedéssel, ki világba kiabált dühvel. Kibillent embereket látunk, az eldőlés előtti-alatti pillanatban.
Az előadás négy ember belső működésébe, élet-küzdelmeibe enged bepillantást, miközben útjaik keresztezik egymást.
Szandráról, a cserfes kisbolti kasszáslányról kiderül, az az életstratégiája, hogy felszámolja a lelkét, mint egy kínzó foggyökér-gyulladást. Csaba, a topmenedzser békávézásra kényszerül, ekkor döbben rá, hogy képtelen folytatni tébolyítóan sínen levő életét. Feri, a toronydaru-kezelő a város fölött reppeli ki magából a benne gyűlő viharos indulatot, amit a világ aljassága vált ki belőle. Lehel, az irodaház-recepciós srác napról napra, egyre bénultabban figyeli mások aktív életét, attól tart, hogy lassan elhalványodik és átlátszó lesz.
A jelenetek belső monológok és dialógusok olykor zenei ritmusú keveredéséből jönnek létre.
Jurányi Ház
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház mostanra meghatározó helyszíne lett a főváros kulturális életének, pezsgő színfoltja a kortárs művészeti közegnek.
Az egykori középiskola mintegy 6700 négyzetméteres impozáns épületének osztálytermei és tanári szobái próbatermekké és irodákká, műhelyekké és showroomokká, a tornatermek játszóhelyekké alakultak át, a sulibüféből pedig kávézó és galéria lett. Ami viszont változatlanul megmaradt, az a tehetséggondozás, a fiatalos légkör és az értékteremtés. Jelenleg napi szinten a Házban több mint hatvan tagszervezet, köztük 25 regisztrált előadó-művészeti, számos alkotó- és vizuális művészeti csoport, valamint egyéb civil szervezet dolgozik.
A Jurányi létrehozásával az volt a célunk, hogy egy stabil, közös otthont találjunk a független színházi és alkotóművészeti szektornak biztosítva a napi működéshez szükséges infrastrukturális hátteret. Szerettünk volna kialakítani a budai miliőben egy olyan kulturális centrumot, egy „kortárs művházat”, ahol a színházbarát fiatalok egy kávé mellett vagy akár egy színházi előadáson, kreatív gyerekfoglalkozáson vagy akrobatikus mozgásórán szívesen eltöltenek pár órát, ezáltal aktív közösségi élettel töltve meg újra az elhagyott oktatási intézményt.
A Jurányi több mint egy budai színház, alkotói és kreatív bázis, ahol a visszatérő repertoár, az évi 300 produkció mellett változatos művészeti, közösségi és oktatási programokkal találkozhatnak a látogatók. 2012-es megalakulása óta a Jurányi népszerűsége mind a független művészek, mind a közönség köreiben folyamatosan növekszik. Büszkék vagyunk arra, hogy mára bizonyos művészeti szakközépiskolákban érettségi tétel lett a Jurányi Ház.
