Birkás Ákos: Egy ember mindig érdekes

Birkás Ákos (1941-2018) képzőművész. Főiskolai tanulmányait követően az 1960-as években készült expresszív portrékat és önarcképeket, az 1970-es évek elején konceptuális indíttatású, realista képeket festett. Az 1970-es évek közepétől a fotó eszközével folytatta mű és környezete, mű és befogadó viszonyával kapcsolatos kutatásait. A képpel, mint tárggyal és a fényképezéssel, mint szereppel foglalkozott. 1985-től tér vissza a festészethez az absztrakt Fejekkel, ami később monumentális sorozattá bővült. A képek egyetlen motívuma itt a téglalapba foglalt ovál forma, amely sokrétű értelmezési lehetőséget hordoz. A 2000-es évektől munkássága újabb irányt vett a társadalmi kérdéseket tematizáló realista képekkel. A 2010-es évek közepétől szöveg és kép, absztrakció és realizmus viszonyával foglalkozik. Szuverén módon egymásra épülő, merész váltásokban gazdag életművének állandóan visszatérő vonása az önreflexió és a festészet aktuális lehetőségeire való rákérdezés. Legjelentősebb egyéni kiállításait többek között a Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz (1987); a Slovenská Národná Galéria, Pozsony (1991); a Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien – Museum des 20. Jahrhunderts, Bécs (1996); a budapesti Ludwig Múzeum (2006) és a debreceni MODEM (2014) rendezte meg. Művészi tevékenysége mellett pedagógiai és elméleti, írásos munkássága is jelentős. Kivételes intellektusa, tágas gondolkodási horizontja nevét külföldön is ismertté tette. A nyolcvanas évek végétől Bécsben, Münchenben, Berlinben, Budapesten élt és dolgozott. 1989-től haláláig Hans Knollal, majd az 1990-es évek elejétől másik két galériával, a berlini és lipcsei Eigen+Art valamint a párizsi és New York-i székhelyű Zürcher galériával dolgozott együtt. 2009-ben portréfilmet készített róla a francia Arte csatorna. (Akos Birkas – Painter, rendező: Judith du Pasquier). Munkáit neves külföldi és hazai múzeumok őrzik, többek között a New York-i Guggenheim Múzeum, a bécsi MUMOK, a Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz, a Neue Galerie, Linz, a budapesti Ludwig Múzeum, a Kiscelli Múzeum, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a krakkói MOCAK. Számos díjat és elismerést kapott, munkásságát többek között Herder-díjjal (1989), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (2008) és Prima Primissima-díjjal (2017) jutalmazták, 2007-ben a Széchenyi és Irodalmi Művészeti Akadémia választotta be tagjai közé. Halála után, 2019-ben jött létre az életművét gondozó Birkás Ákos Művészeti Alapítvány.