Demerung (Csehov Meggyeskertje)
A demerung filmes szakkifejezés, azt a néhány percet jelöli napfelkeltekor vagy napnyugtakor, amikor a fényviszonyok gyorsan és drámaian megváltoznak.
Ilyenkor lehetséges éjszakai felvételeket rögzíteni, miközben van még némi fény.
A történetben különös jelentősége van e napszaknak:
A tudatalatti, és a természetfölötti itt ér össze. A képzelet és valóság határai elmosódnak, mindezt pedig a sötét, vagy a vakító világosság követi.
A sötét, melytől oly gyermekien félünk, és az a fény, melyben a szembenézés egymással és magunkkal még a sötétnél is félelmetesebb felnőttként.
Program
Egyéni sorsoknak és idegrendszereknek a megértésével hozzáférhetővé válik egy absztrakt problémakör: az értelmiség hogyan válhat kiszolgáltatottá, tehetetlenné jelenünkben? Ki lép a helyére, mit kezd a felelősséggel?
Ljuba rossz döntéseit, és egy ezekből fakadó személyes traumát követően Párizsig menekül a felelősség elől. Ott összeroppan, feladja életét. Az utolsó pillanatban hozza haza családja, az otthon azonban nem csak komfortot jelent: szembe kell néznie országának, és közegének konok változatlanságával. Az alakuló új világrendben a változásra képtelenek széthullásra vannak ítélve.
Egy tornádó közeleg a szereplők felé eltéveszthetetlenül, miközben a legtöbben a vihar előtti csendben is megszokásaikkal vannak elfoglalva. Ami egyébként átkozottul humoros, felszabadító, szenvedélyes.
Olyan emberi mindez.
Jurányi Ház
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház mostanra meghatározó helyszíne lett a főváros kulturális életének, pezsgő színfoltja a kortárs művészeti közegnek. Az egykori középiskola mintegy 6700 négyzetméteres impozáns épületének osztálytermei és tanári szobái próbatermekké és irodákká, műhelyekké és showroomokká, a tornatermek játszóhelyekké alakultak át, a sulibüféből pedig kávézó és galéria lett. Ami viszont változatlanul megmaradt, az a tehetséggondozás, a fiatalos légkör és az értékteremtés. Jelenleg napi szinten a Házban több mint hatvan tagszervezet, köztük 25 regisztrált előadó-művészeti, számos alkotó- és vizuális művészeti csoport, valamint egyéb civil szervezet dolgozik. A Jurányi létrehozásával az volt a célunk, hogy egy stabil, közös otthont találjunk a független színházi és alkotóművészeti szektornak biztosítva a napi működéshez szükséges infrastrukturális hátteret. Szerettünk volna kialakítani a budai miliőben egy olyan kulturális centrumot, egy „kortárs művházat”, ahol a színházbarát fiatalok egy kávé mellett vagy akár egy színházi előadáson, kreatív gyerekfoglalkozáson vagy akrobatikus mozgásórán szívesen eltöltenek pár órát, ezáltal aktív közösségi élettel töltve meg újra az elhagyott oktatási intézményt. A Jurányi több mint egy budai színház, alkotói és kreatív bázis, ahol a visszatérő repertoár, az évi 300 produkció mellett változatos művészeti, közösségi és oktatási programokkal találkozhatnak a látogatók. 2012-es megalakulása óta a Jurányi népszerűsége mind a független művészek, mind a közönség köreiben folyamatosan növekszik. Büszkék vagyunk arra, hogy mára bizonyos művészeti szakközépiskolákban érettségi tétel lett a Jurányi Ház.