Körkérdés | Gábor Áron kiállítása

Gábor Áron (1954) a nyolcvanas évek eleje óta alkot festőként, grafikusként, szobrászként és performerként, ugyanakkor installációi, videóművei révén is hangsúlyos a jelenléte a kortárs képzőművészetben. Különféle rendszerek elemeit markánsan ötvöző műveit vizuális sokrétűséggel, a tapasztalatokat összegző, egyúttal számtalan jelentésrétegnek teret engedő formába ágyazva hozza létre.

A tárlat első termében a legkorábbi, az 1980-as években – az installáció- és performansz-, illetve a videó- és komputerművészet magyarországi fénykorának kezdetén – a kérdésfeltevés, a kontempláció és a megismerés iránti vágyból született Körkérdés és Állatok téma köré szerveződő művek kerülnek bemutatásra.

Az 1990-es években, a magyarországi rendszerváltás hosszúra nyúló időszakában születtek a Fejek, amelyek a szabadság szimbólumként jelen lévő macskaábrázolásokkal és a Körkérdés című performanszról (1990) készült videófelvétel szereplőivel együtt, szinte tanúként vesznek körbe bennünket a kiállítás középső terében. A 1990-ben készült másik performansz-videó, az Európa Ház is a változás felfogására, az Európához tartozás mibenlétének megfejtésére tett kísérletet.

A Fejeket és a bennü(n)k kavargó gondolatokat, illetve az utóbbi két évben készült legújabb műveket a pandémia idején született Szemek tükrében (2020) sorozat köti össze.

Az egységben való gondolkodás és a látás élesedése ihlette az állandó változásban lévő makro- és mikrokozmosz megörökítését célzó Rész és egész sorozat szükségszerűen dekomponált képeit is. A mozdulatlanságukban is élettel teli és harmonikus, javarészt ceruzával és krétával készült kompozíciókon az absztrakt és geometrikus formák kiegészítik egymást, és a többrétegűségnek, illetve annak köszönhetően, hogy nem határozható meg a síkot uraló középpont, ezek a művek is kivételes befogadás-momentumok lenyomataiként jelennek meg.

Reischl Szilvia

a kiállítás kurátora