Szigetek és lehetőségeik
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolája időről-időre, hallgatógenerációk magától értetődő cserélődése okán, jellemzően önszerveződő módon láthatóvá kívánja tenni az egyéni művészeti kutatásokat és a hozzájuk kapcsolódó gyakorlatokat, azonban korántsem magától értetődő okból egy vállalt közösségként artikulálva ez utóbbiakat. Ilyen csoportos kiállítások voltak a teljesség igénye nélkül a közelmúltból: a valamely emlékévhez kapcsolódó tárlatok (DLADLA 100, Barcsay terem, illetve az azonos helyszínen rendezett Optimista kiállítás, amely Erdély Miklós intézményi emlékezetével foglalkozott), a vizsgahelyzetekhez köthető bemutatkozások (A vizák megfordulnak, Fészek Művészklub, A futás iránya, Feszty-ház) vagy egy-egy témavezető és témavezetettek dialógusából formálódó alkalmak (Feltárás, Stúdió Galéria). A 2022-es évben a Doktori Iskola jelenlegi közössége Mondva csinált dolgok címmel, hallgatói kezdeményezésként kiállítássorozatot grundolt, amely egy kereskedelmi, egy független, nonprofit galéria, majd egy önkormányzati kiállítótér után most az aqb Project Space-ben mutatkozik be negyedik állomásként, a legszélesebb körben merítést adva a doktorandák és doktoranduszok alkotótevékenységéből.
Nyitvatartás
szerda – szombat15:00 – 18:00
Program
A Szigetek és lehetőségeik kiállítás rendszerében és a kiállítást kísérő eseménysor révén erre az inkluzív szituációra szeretne reagálni. Lényegében azt vizsgálva, hogy közel két tucat résztvevő esetében lehetséges-e egymás láthatóságát erősítő módon szerveződni – a seregszemlék felsoroló jellegét és megfelelési kényszeresen egalista működésmódokat megkerülve – a vállalt közösségem egy másik tagját helyzetbe hozni úgy, hogy közben a saját autentikus témavilágom, kifejezésmódom vagy művészetfelfogásom is érvényre jut.
Az aqb Project Space épülettörténeti adottságait kiaknázva a robosztus fagerendázattal tagolt térben egyes blokkjait egy neveléstudományból kölcsönzött gyakorlat mentén alakítjuk ki. Az egyes műtárgycsoportok szervezésénél megismerendő, autonóm szigetekként gondoljuk el azokat. A geográfiai toposznál maradva így rajzolunk ki a kiállításban az alkotói gyakorlatok mentén izoláltabb és összefüggésükben értelmezhető szigetcsoportokat egy négyes szempontrendszert érvényesítve az adott munkák időhöz való viszonyát, illetve az önreflexió és társadalomi reakció koordinátarendszerében elhelyezve azokat.
→ → Az első ilyen csoport az utópikus, jövőfürkésző alkotó tekintet, amely első sorban egy szűkebb vagy tágabb közösség társadalmi, technológiai vagy gazdasági folyamatok nyomán artikulálódó változásokról fogalmaz meg kritikát, víziót, látomást.
← ← A következő a múlt feltárásán – legyen szó a privát vagy a kollektív emlékezettel kapcsolatos vizsgálódásról, inspiráció gyűjtésről, múltbeli kulturális referenciák játékba hozásáról – dolgozó művek köre.
→ ← A harmadik csoport a szubjektív tapasztalatra, önvizsgálatra koncentráló, befele figyelő installációk és performatív művek sora. Idesorolva azokat az alkotásokat is, amely elsősorban a választott művészeti médium lehetőségrendszerének tanulmányozására, a vizuális eszközökkel elbeszélt jelentésképzés metódusára összepontosítanak.
← → Végül pedig a kifelé irányuló, társadalmi összefüggésekben tekintetében relációkereső és -formáló alkotások zárják a fenti négyes felosztást.
Ebben a koordinátarendszerben felrajzolt alkotói preferenciák, illetve elhelyezett művek közelebb vihetnek bennünket egyrészt a Doktori Iskola közösségén belüli navigáláshoz, párhuzamok felskicceléséhez, illetve a kiállítás és a januári eseménysorozat megvalósítása közösségkohéziós erővel bírhatnak. Másrészt egy kismintás pillanatképet rögzítenek a hazai művészeti termelés és akadémiai kutatómunka metszetében létező alkotói gyakorlatok eloszlásával kapcsolatban.
A kiállítást megnyitja az MKE LAB munkacsoport, Fusz Mátyás, Kiss Gabriella és KissPál Szabolcs.
