Kár - közösségi színházi előadás, tizenkét hivatását-vesztő emberrel és a Madárral
Kár - közösségi színházi előadás, tizenkét hivatását-vesztő emberrel és a Madárral
„Kár, hogy nem tudtam azt mondani, amit szerettem volna. Amit kellett volna. Annak, akit
illet.
Kár, hogy olyan sokáig hagytam. Hogy mindig azt hittem, ezt már nem lehet.
Kár, hogy a dühöm befelé méreg. Hogy rámentem. Ha most rám nézel, talán el sem hiszed,
mire voltam képes. Talán már nem is látszik, miért kellett volna kiállni mellettem?
Kár, hogy elhittem, minden megkérdőjelezhető. Hogy nincs választásom.
Kár, hogy nem voltam többen. Hogy mindig olyan rohadtul egyedül.
Kár, hogy én is elárultam magunkat. Ne nézz így rám, nincs jó döntés.
De bánkódni is kár.
Kár! Kár! Kár! – mondja a Nagy Fekete Madár a kis kopasz magyar fán.
Mégis kár volna most hagyni ezt. Nem kapaszkodni össze, nem énekelni, sikítani és táncolni,
vállalni ami történt, aki vagyok, aki lettem.
Mert ki vagyok, ha nem csinálhatom azt, ami éltet? Egész népemet már nem fogom,
legalábbis középiskolás fokon…
És ez a KÁR mérhetetlen.”
Program
A Kreatív Európa Program támogatásával megvalósuló The Bird Experience című projektben öt európai ország egy-egy kortárs tánc társulata közösen gondolkodva, ám különböző utakat bejárva dolgozza fel a veszteség témakörét, különféle civil csoportok bevonásával és egy nagy fekete madár segítségével.
Magyarországon Szabó Réka és alkotótársai egy zárt drámacsoport keretén belül tizenkét elszánt, különböző területről érkező civil felnőttel dolgoztak. Olyanokkal, akik elvesztették, vagy épp most veszíthetik el a hivatásukat, ami identitásuk része, addigi életük elsődleges mozgatórugója volt.
A közösségi előadásban velük és a Nagy Fekete Madárral arra teszünk kísérletet, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a veszteség megfogalmazásáról, fájdalmaink tudatosításáról, az érzéseink megéléséről és kifejezéséről. Vallomások erőről, fájdalomról, bátorságról, magányról, harcról, szégyenről és árulásról. Szövegben, hangban és mozgásban.
Az előadás során bepillantást nyerünk a másik négy ország előadásaiba is, melyek a miénkkel egy időben történnek. A projektben részt vevő szervezetek: a koppenhágai NextDoor Project (DK), a budapesti The Symptoms / Szünet Együttes (HU), a moskoseli Northern Sustainable Futures (SE), az athéni Zita Dance company (GR) és a granadai Asociación Companiá Danza Vinculados (E).
Szereplők:
Andorka Tímea, Balpataki Katalin, Barbarics Márta, Bereczky Zsuzsanna, Blaskó Ági, Clease Piroska, Cseh György, Kiss Kata, Losits Krisztina, Pászthy - Sipos Andrea, Simon Andrea, Szűcs Lilla
Alkotók:
Közreműködik: Oláh Balázs táncművész
Rendező: Szabó Réka
Dramaturg: Simányi Zsuzsanna
Kreatív munkatárs: Raubinek Lili, Dányi Viktória
Konzulens: Kánya Kinga
Videó: Bognár Benedek
Fotó: Dányi Viktória
Támogató: Kreatív Európa Program
A hivatás elvesztését siratni illegális gyász. Míg egy haláleset kapcsán elfogadható a fájdalom nyilvános megélése, ha valaki a hivatását gyászolja, az a külvilág számára sokszor értelmezhetetlen, vagy akár megkérdőjelezhető.
Az előadás létrehozása mellett számos módon foglalkozunk a témával, melyben szakmai partnerünk a Napfogyatkozás Egyesület.
Szabó Réka - Szünet Együttes előadása.
Jurányi Ház
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház mostanra meghatározó helyszíne lett a főváros kulturális életének, pezsgő színfoltja a kortárs művészeti közegnek.
Az egykori középiskola mintegy 6700 négyzetméteres impozáns épületének osztálytermei és tanári szobái próbatermekké és irodákká, műhelyekké és showroomokká, a tornatermek játszóhelyekké alakultak át, a sulibüféből pedig kávézó és galéria lett. Ami viszont változatlanul megmaradt, az a tehetséggondozás, a fiatalos légkör és az értékteremtés. Jelenleg napi szinten a Házban több mint hatvan tagszervezet, köztük 25 regisztrált előadó-művészeti, számos alkotó- és vizuális művészeti csoport, valamint egyéb civil szervezet dolgozik.
A Jurányi létrehozásával az volt a célunk, hogy egy stabil, közös otthont találjunk a független színházi és alkotóművészeti szektornak biztosítva a napi működéshez szükséges infrastrukturális hátteret. Szerettünk volna kialakítani a budai miliőben egy olyan kulturális centrumot, egy „kortárs művházat”, ahol a színházbarát fiatalok egy kávé mellett vagy akár egy színházi előadáson, kreatív gyerekfoglalkozáson vagy akrobatikus mozgásórán szívesen eltöltenek pár órát, ezáltal aktív közösségi élettel töltve meg újra az elhagyott oktatási intézményt.
A Jurányi több mint egy budai színház, alkotói és kreatív bázis, ahol a visszatérő repertoár, az évi 300 produkció mellett változatos művészeti, közösségi és oktatási programokkal találkozhatnak a látogatók. 2012-es megalakulása óta a Jurányi népszerűsége mind a független művészek, mind a közönség köreiben folyamatosan növekszik. Büszkék vagyunk arra, hogy mára bizonyos művészeti szakközépiskolákban érettségi tétel lett a Jurányi Ház.
