Erményi Mátyás: Könyvek, amiket el kellett volna olvasnom

2024-03-19T13:00:00.000Z  -  2024-04-19T16:00:00.000Z

Erményi Mátyás a közép-kelet-európai rajzfilmek esztétikáját megidéző, fákat és természeti jelenségeket antropomorfizáló sorozatával debütált 2022-ben az acb Galéria csoportos kiállításán (Új hullám).

Mar
19
-
Apr
19

Program

Édes-bús, ambivalens érzéseket közvetítő figurális festészete üdítő őszinteséggel és humorral dolgoz fel olyan témákat, amelyek nosztalgiát ébresztenek, gyerekkori emlékeket hívnak elő a nézőben. Érdeklődése az elmúlt években a régióra jellemző tárgykultúrára összpontosult. A balatoni nyaralókban vagy iskolai táborok helyszínein a kollektív tudattalanban rögzülő tárgyi környezetből az általa kiemelt tárgyak − például csillárok és cserépkályhák (*Poros firkák, *acb Plus, 2022) − arccal és emberi jegyekkel felruházott, mozgásba hozott lényekké változnak festményein.

Erményi fókusza korábbi sorozataihoz hasonlóan most is egyetlen tárgytípusra esik: könyvekre − olyan tárgyakra, amelyek minden háztartásban jelen vannak. A nagyméretű vásznakon felnagyított és megfestett könyvborítókon elmosódik minden szöveges részlet, az alkotó a képi jelekre irányítja a figyelmet. A könyv-festmények többek egyszerű tanulmányoknál; az elmosott, homályos képcímek, az elrejtett személyes utalások, a művész által a kompozíciókban megváltoztatott fókuszpontok és a méretbeli léptékváltás mind átformálja a másolás tárgyát − akár egy könyvet a szamárfülek és a kézzel írott lábjegyzetek.

Az alkotó az eredeti méretük sokszorosára növeli a vásznakon megfestett könyveket, amelyek így elveszítik tárgyjellegüket. A dinamikus, átírt kompozíciók autonóm műalkotássá lényegítik át a sokak által jól ismert címlapokat. Erményi ezzel a léptékváltással a már védjegyének számító, rajzos minőségeket megidéző ecsetkezelésének is teret enged a nagyméretű, akrillal megfestett vásznakon. A festmények aprólékos gondossággal, ceruzával megrajzolt társai, esetenként előtanulmányai (pl. Nem akarok iskolába menni) A4-es papíron is megtekinthetők a kiállításon.

A műveken kötelező olvasmányok, szüleink, nagyszüleink könyvespolcáról ismerős klasszikusok, könyvtárból kikölcsönzött, majd olvasatlanul maradt könyvek láthatóak. A rendszerváltás előtt népszerű könyvtípusok, lexikonok, enciklopédiák és évkönyvek több száz oldalas, nehéz, ma már teljesen funkcióját vesztett, padlásokon porosodó kiadványok is gyakori tárgyát képezik a műciklusnak (Pangea SuperSociety, Hárshegy, Gól, öngól). A műfaji különbségek és az olvasás élményének változó minőségei mellett egy közös van ezekben a könyvekben: borítóikról arcok, szuggesztív tekintetek néznek vissza ránk. A portréfestés a festészet hagyományának örök témája, mely most Erményi érdeklődésének középpontjába kerül és könyvborítók kompozícióiba keretezve, kép a képben jelenik meg vásznain. Az emberi archoz hasonlóan egy könyv borítója is identitásképző felület, amely (ha jó grafikai tervezés eredménye) sokat elmondhat a mű belső tartalmáról. Erményi Mátyás legújabb kiállítása egy mindenki számára ismerős belső hangot szólaltat meg és önreflexív humorral szembesít azzal, hogy ugyan lehetetlen a világ összes könyvét elolvasnunk, ezekkel a tárgyakkal még olvasatlanul is bensőséges viszonyt alakíthatunk ki.

Erményi Mátyás (1992, Budapest) a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett 2017-ben, diplomamunkáját beválogatták az utazó Best of Diplomakiállításba. Erményi még egyetemi hallgatóként elnyerte a Fundamenta-Amadeus Ösztöndíjat, valamint a Fondazione Paolina Brugnatelli Díját is. Festői eszköztára számos budapesti offspace helyszínen rendezett kiállításon csiszolódott; 2022-ben kiállított az acb Galéria és a debreceni MODEM csoportos kiállításain is. 2022 őszén mutatkozott be első önálló kiállításával az acb Plus-ban, valamint Hong Kongban a Double Q Galéria kiállításán. 2024 márciusában a bécsi SPARK művészeti vásáron az acb Galéria képviseletében mutatja be szóló standját, ezzel párhuzamosan az acb Attachment terében látható a galériában rendezett második egyéni kiállítása.

Helyszín

acb Galéria

Az acb Galéria 2003-ban jött létre Budapesten, az elmúlt két évtized során a magyar és kelet-európai művészeti piac meghatározó szereplőjévé fejlődött. Kezdetben olyan magyar és nemzetközi, feltörekvő és középgenerációs neokonceptuális művészeket képviselt, akik a keleti blokk 1990-es politikai változásait követően váltak aktívvá. Azóta a galéria bővítette az érdeklődési körét: jelenleg számos, az 1960-as és 1970-es évek magyar művészettörténetében jelentős neoavantgárd alkotó tartozik a galériához, valamint a már meglévő művészkör mellett a legfiatalabb generáció tagjai is a képviselve vannak.

Az acb 2022 ősze óta három kiállítótérrel rendelkezik: a fő kiállítótér az acb Galériában található, az acb Attachment projectspace-ként működik, az acb Plus pedig nagyobb önálló és csoportos tárlatokat mutat be.

A galéria kutatással és könyvkiadással foglalkozó részlege a 2015-ben alapított acb ResearchLab, amely korábban gyakran periférikusnak kezelt magyarországi neoavantgárd és posztavantgárd életművek és művészeti jelenségek bemutatásával és publikálásával foglalkozik.

A galéria fontos szerepet játszik a globális művészeti piacon, aktívan képviseli művészeit hazai és nemzetközi szinten, illetve olyan művészeti vásárokon vesz részt, mint például az Art Basel in Basel és az Art Basel Miami Beach, a Frieze Masters London vagy az ARCO Madrid.

Kapcsolódó események