SALEM
A 17. századi salemi boszorkányperek nem történelmi rekonstrukcióként, hanem rezonanciaként jelennek meg ebben az előadásban. Kiindulópontjuk három valós nő sorsa, akiket egy olyan társadalmi rend ítélt el és semmisített meg, amely nem tudta elviselni az eltérést: a másfajta testet, viselkedést, ritmust. A darab azt vizsgálja, hogyan működnek ezek az erők ma is – miként reagál egy közösség arra, aki nem simul bele az elvárt mintázatokba.
Program
Három női táncművész kortárs, tiszta táncnyelven hoz létre egy közös, kollektív testet. Jelenlétük nem karaktereket ábrázol, hanem állapotokat: ellenállást, szétesést, őrületet, felszabadulást és újrakapcsolódást. A „boszorkány” itt nem szerep, hanem egy létezési forma – egy jelenlét, amely kibillen a normából, és nem akar visszatérni oda.
Az előadás az „őrület” fogalmát nem pszichológiai kérdésként kezeli, hanem társadalmi ítéletként: annak következményeként, amikor valakit előbb zavarónak, majd veszélyesnek, végül eltüntetendőnek minősítünk. A testek nem esztétikai tárgyként jelennek meg a színpadon, hanem élő kérdésként, amely a normalitás határait feszegeti.
A minimalista színpadkép, a markáns fényhasználat és a zenei textúrák finom, majd egyre intenzívebb rétegei együtt rajzolják ki azt az ívet, amelyben a fojtogató struktúrákból lassan felszabadulnak a belső terek. Az előadás nem válaszokat kínál, hanem teret nyit: annak a vizsgálatára, hogyan válik valaki „túl sokká”, és miért ismételjük újra és újra a kizárás gesztusát.
SALEM
Koreográfus, táncművész: Vasas Erika
Táncművész: Lőrincz Emma
Táncművész: Baumgartner Krisztina
Fény- és látványterv, díszlettervező: Molnár Péter József
Zeneszerző: Mádi László
Dramaturg: Mezei Bence
Promóciós fotózás: Hirling Bálint
Videó és trailer készítése: Ács István
Jelmeztervezés, smink: Pintér Áron Tamás
Nemzeti Táncszínház
- február 15-én nyitotta meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését. Az épület előcsarnoka a park látogatói számára is nyitott közösségi térré válhat, lehetőséget adva arra, hogy a Millenáris még inkább bekerüljön a fővárosi vérkeringésbe.
