Giuseppe Verdi: Requiem
"Tulassay rendezése sötéten realista városi díszletbe helyezi a Requiemet, amely a halandóság témáját tükrözi egy rohanó, urbánus energiával telített korban. Ez a háttér egy olyan produkció alapja, amely nem pusztán zenei élmény, hanem zsigeri találkozás az élettel, a halállal és mindazzal, ami a kettő között van."
Nadejda Komendantova, European News Agency
Program
Az utóbbi évek, sőt már évtizedek során gyakorlattá vált egyes oratorikus művek teljes vagy félig történő szcenírozása. Giuseppe Verdi Requiemjével kapcsolatban sokan állítják, félig komolyan, de mindenképpen találóan, hogy „kedvenc operájuk”. Míg Verdi korában a gyászmiséknek a mindennapi élet szerves részét képező szakrális terek adtak otthont, mára a műfaj legnagyobb alkotásai túlnyomórészt fényárban úszó koncerttermekbe szorultak. Igaz, maga a zeneszerző is vezényelte művét a milánói Scalában, majd éveken keresztül a párizsi Opéra-Comique-ban is, látható tehát, hogy tőle sem állt távol, hogy operai formákban gazdag darabjának színház legyen a hangzó tere. Az OPERA produkciójában a Requiem kiszabadul a kottaállványok fogságából, és teljes emberi, halálfélelemtől szorongó drámaiságában jelenik meg. Tulassay Ádám rendezése ismét mindennapjaink színterére hozza Verdi művét: a sötét nagyvárosi miliőben a nagyvárosi ember elmúláshoz való viszonyát mutatja be.
Magyar Állami Operaház
A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.
