Barbara Eichhorn – Szíj Kamilla: DEVOTE ONESELF TO 1 NOT 2
A rajzolás a legközvetlenebb nyelv az ötlet és a kivitelezés között.
Szintetikus nyelv, retorika nélkül, s mivel közvetlen összeköttetésben áll a szellemünkkel, képes ellopni és papírra vetni annak titkait.
Program
Vaszilij Kandinszkij, a látnoki érzékenységű művész úgy definiálta a rajzolást, mint a látható és a láthatatlan közötti viszonyt. Talán ezért vélünk felfedezni némely rajz nézése közben valamiféle érthetetlent, valamilyen vizuális metaforáját a kimondhatatlannak, egyfajta jelentőségteljes csendet, mintha a rajzban az igazság előérzete rejlene.
Barbara Eichhorn (Freising, 1965) számára a rajzolás egy performatív aktusban materializálódik, amelynek része lesz a teste, a szívverése és a lélegzete. A művész egy papírlapra másolja át ceruzával feje sziluettjét, arca, teste és végtagjai formáját, profiljait keresi, határait teszteli, átrajzolja és újradefiniálja saját formáit. Így keletkeznek vonalak, vastagok, vékonyak, hosszúkásak, görbék, váratlan törésekkel és szabálytalan ürességekkel; az emberi test mint eleven és folyton változó médium: „Olyan ez, mintha a létezés állapotát rajzolnám, mintha a törékeny pillanatról gondolkodnék így, és arról, mint jelent egy változó világban jelen lenni.”
Szíj Kamilla (Budapest, 1957) számára a rajzolás meditatív aktus. Minden alkotásában egymással összefüggő elemek óriási hálózatát fedezzük fel, olyan formák fraktális vagy repetitív kompozícióját, amelyek a legfinomabb ceruzavonásokkal és nagy-nagy türelemmel vannak megrajzolva, és olybá tűnnek, mintha egy magasabbrendű erő mozgásához igazodnának. Minden alkotása egy vizuális műremek, amely a teremtés csodájára emlékeztet: „Rajzaim koncentrátumok; olyan részt próbálok velük megalkotni, amely az Egészre vonatkozik.”
A két, úgyszólván ellentétes dinamikával alkotó művész, Barbara Eichhorn, aki a performatív gesztusok kreatív erejével állítja elő rajzait, és Szíj Kamilla, aki repetitív állhatatossággal rajzolja meg finom vonalait, e kiállítás számára megtalálta a kapcsolódás formáját: mindketten az észlelés olyan kitágítására törekednek, amely – ahogy Kandinszkij mondta – képes meghaladni a korlátozott emberi észlelést.
Artus Kortárs Művészeti Stúdió
Az Artus nyitott, sokszínű szellemi és alkotóműhely, emberek, gondolatok, művészeti ágak találkozásának helye. Az Artus egyaránt jelenti Goda Gábor társulatát, a 2000 négyzetméteres elhagyatott gyárépületben kialakított alkotóműhelyt – az Artus Stúdiót – és az itt alkotó 30 művész kollektíváját, valamint az Egyesületet, mely mindehhez az intézményes hátteret biztosítja.
Az 1985-ben alapított Artus egy független, kortárs, összművészeti társulat. Működésünk során több mint 100 előadást hoztunk létre, melyeket 25 országban mutattunk be. A kezdetektől fogva szervezünk nemzetközi projekteket, rezidens programokat, koprodukciókat.
A Stúdió rendszeres programjai között szerepelnek az Artus társulatának előadásai, vendégelőadások, képzőművészeti kiállítások, zenei és egyéb kulturális események, valamint önismereti és mozgás-műhelyek.
