Barkóczi Flóra művészettörténész tárlatvezetése a Hámos Gusztáv – Katja Pratschke: A Semmitől az Egyig című kiállításon
„A tárlatvezetés során Hámos Gusztáv és Katja Pratschke kiállításon szereplő munkáinak rendszerét tekintjük végig, az alkotók érdeklődésének fókuszát jelentő idő- és térbeli dimenziók összefüggéseiben. A kiállításon megjelenő képelméleti és identifikációs kérdésfelvetések a Berlinben élő alkotópáros közös munkásságának, valamint korábban Hámos Gusztáv 1970-es évektől kibontakozó alkotói tevékenységének egyaránt meghatározó elemei. A hetvenes évek konceptuális művészeti környezetében a személyes önmeghatározás és a művészeti (ön)definíciós kérdések számos esetben, így Hámosnál is szorosan összekapcsolódtak. Hámos korai munkáiban a montázstechnika hangsúlya, az önarcképekkel való kísérletezés, vagy a vizuális percepció analízise fontos lenyomatait jelentik a kelet-európai avantgárd sajátos fotóhasználatának. A 2000-es évektől Katja Pratschkéval együtt készített munkák a kiállításon a korai munkák organikus folytonosságában jelennek meg, ezzel az egyéni és közös életművet egységes rendszerbe helyezve.” (Barkóczi Flóra)
Program
A Semmitől az Egyig Hámos Gusztáv és Katja Pratschke alkotópáros első önálló, nagyobb léptékű kiállítása Magyarországon. Legjellemzőbb műfajuk a nagyrészt fotografikus állóképeket tartalmazó fotófilm. Saját megfogalmazásukban: a fotófilm „alatt olyan mozit értünk, amiben általában állóképek – fotók – szerepelnek. A filmek a fotóval kinematográfiai kísérleteket folytatnak, a kép-, és a hang filmmé konstruálásával, komponálásával foglalkoznak, ez pedig nézőiket arra sarkalja, hogy mozit gondoljanak.” A kiállítás különlegessége, hogy számos olyan, a hetvenes évekből származó fotográfia is bemutatásra kerül, amely nem, vagy csak több, mint negyedszázaddal ezelőtt volt látható Magyarországon. E konceptuális fotográfiáknak és fotóperformanszoknak az öntematizálás áll a középpontjában, mely a fotófilmekkel és fotóobjektekkel együtt a kiállításban rajzolja ki a szubjektum térbeli útvonalát: az egyéni és kollektív történetek és érzékelések összefonódását, az egyén identitásának formálódását.
Barkóczi Flóra művészettörténész, a KEMKI (Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet – Szépművészeti Múzeum) kutatója, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének óraadója, valamint az ELTE BTK Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának doktorandusza. Kutatási érdeklődése elsősorban a technikai médiumok (fotó, videó, internet stb.) képzőművészeti használata felé irányul, az 1960-as évektől napjainkig. Doktori kutatásában az 1990-es évek magyarországi képzőművészetét az internetes kultúra megjelenése és a rendszerváltást követő társadalmi átalakulások összefüggéseinek kontextusában vizsgálja. Számos hazai és nemzetközi kiadványban jelent meg publikációja.
A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az [email protected] e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – szeptember 14.
A résztvevők száma maximum harminc fő.
A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt.
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy a kiállítást 14 év alatti kiskorú személyek kizárólag szülő, vagy gondviselő, illetve a kiskorú felügyeletére jogosult felnőtt kíséretében látogathatják és tekinthetik meg.
Tájékoztatjuk, hogy eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.
Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház
A nyolcszintes épület 1894-ben készült el, Mai Manó fotográfus megrendelésére. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger) Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át. A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-án nyílt meg benne. (Megnyitotta Nádas Péter író.)