Sár és arany | Főcze Alpár kiállítása
A napjainkra jellemző kapitalista gazdasági berendezkedés olyan kényszerhelyzetet teremt, amely megköveteli a vidéki élet helyett a nagyvárosokba való vándorlást. Emiatt a többezeréves múlttal rendelkező falusi életforma egy eltűnő félben lévő társadalmi berendezkedéssé vált. A Sár és arany című kiállíts a gyimesvölgyi parasztvilág helyzetének bemutatásán keresztül szeretné felhívni a figyelmet erre a globális szinten is érzékelhető problémára.
Program
Különösen fontos olyan párbeszédek kezdeményezése, amely a kis vidéki közösségek mindennapi nehézségeiről és a fennmaradásukhoz szükséges feltételek megteremtéséről szólnak. Mindez nem csupán személyes tragédia, de olyan kulturális, identitáshoz kapcsolódó értékek elvesztésével is együtt járhat, amely kollektív szinten meghatározó valamely nemzet számára.
Főcze Alpár műalkotásai nagyon közvetlen módon mutatják be a kiüresedő falvak embereinek ebből adódó mindennapi harcait, küzdelmeit. Azt a küzdelmet, melyet az egzisztenciájukért és az identitásukért kénytelenek megvívni nap mint nap. A kiállítás kísérlet egy kollektív perspektíva megjelenítésére. A munkák alapjául olyan fotók szolgáltak, amelyeket a gyimesiek osztanak meg egymás között, vagy amelyeket róluk osztanak meg mások a közösségi médiás felületeken. Ennek köszönhetően többfajta perspektíva, élethelyzet fonódik össze és kerül egy közös kontextusba egymással.
A képeken a tér és az idő képlékeny, megbontott. Technikájukat tekintve a művek pasztellel készültek, amely egy erős reflexió a romániai képzőművészet jelenére és múltjára. A pasztell az egyik legolcsóbb anyag, így az országban és Erdélyben kiváltképp népszerű technika.
A parasztromantika a mai napig él a médiában, tévképzetet alkotva a falusi életformáról. Ettől függetlenül továbbra is az elszegényedés és a teljes eltűnés veszélye fenyegeti őket. A művész témaválasztásával ezzel próbál leszámolni. Nyomatékosan kíván foglalkozni egy olyan problémával, ami hiába képezi hosszú idő óta diskurzus tárgyát, mégsem foglalkozunk vele kellőképpen.
A kiállítást megnyitja: Főcze János, történész
Zongorán közreműködik: Józsa Tamás