Az idő és a szoba - tavaszi előadások

Inspirációként Botho Strauss 'Az idő és a szoba' c. posztdramatikus szövegén keresztül gondolkoztunk a szerelem, a személyiség és az idő folytonosságának kérdéseiről, majd improvizáltunk. Előadásunk - a magyar színházi hagyományoktól eltérően - nem történetközpontú. Így, a darab 90 percének nagy részében nem lehet összefüggő cselekménnyel, vagy mélylélektannal ábrázolt karakterekkel találkozni. Érdemesebb talán egyfajta furcsa álomként nézni/szemlélni a produkciót.

"A darab afféle köztes valami: félig komédia, félig bagatell gyűjtemény. Az első részben sok, fölöttébb különböző ember gyűlik össze egy szobában, a második részben sok különböző szoba vonul el egy ember felett."

(Andreas Kilb a kiindulási szövegünkből készült 1989-es ősbemutatóról, Színház folyóirat, 1993/05.)