CSET FESZT: Médeia
KVTársulat-Euripidész:
MÉDEIA
(Rakovszky Zsuzsa fordításának felhasználásával)
Program
Nők határhelyzetben
A KV Társulat először vállalkozott klasszikus mű feldolgozására; az ókori szöveg alapján egy kortárs előadást hozott létre, amely a nők kiszolgáltatottságáról és egy krízishelyzet megoldási lehetőségeiről szól, ma.
Czukor Balázs rendezővel – akivel díjnyertes Függésben c. előadásuk után másodszor dolgoztak együtt –egy kerettörténetbe helyezték a drámát; Médeia története egy csoportterápia keretében, szerepjátékokon keresztül bomlik ki.
„ Ez a nagyívűen szellemes és apró részleteiben pontosan felépített produkció idehozza őt, Médeiát, úgy hogy közben kicsit el is téríti, hadd menjünk utána és találjunk rá”
Stuber Andrea Naplója
A szerepjáték lehetőséget ad arra, hogy párhuzamosan két szál fusson; a terápiás csoport tagjainak és az általuk játszott darabbeli karaktereknek a sorsa, élete, amelyek egy adott ponton egymásba olvadnak. A két szál egymásba játszása segített abban, hogy a KVTársulat Médeiája valóban mai történet legyen; arról beszéljünk milyen lehetőségei vannak ma egy válsághelyzetben lévő nőnek. És abban is, hogy megmutassuk ennek a krízishelyzetnek a szélsőségeit, egészen a bosszú, a gyerekgyilkosság gondolatáig. A gyerekgyilkosság színpadi megjelenítését segítette, hogy előadásunkban Médeia gyerekeit bábok keltik életre.
A társulat előadásainak fontos témája a nemi szerepekkel való játék, a hagyományos nemi szerepek lebontása; ennek az útkeresésnek is fontos állomása a Médeia, amelyben a darab összes szerepét 4 nő játssza. Ez egyrészt értelmezhető klasszikus görög színházi szereposztás inverzeként, másrészt ezáltal éppen az egyes szereplők nemiségen túli igazsága erősödik fel és válik átélhetővé.
„Egyszerre születik antik sorsdráma és kortársi tragikomédia és mindkettőben…ott a kortalan kérdésáradat, amely válaszokért kiált – a középpontban a szűkölő, vergődő, válaszért, megértésért, el és befogadásért esdeklő Médeiával…a kérdés tehát nem az, hogy ilyenek lennének a nők? – hanem az, hogy ilyenek lennénk mi? Hát ilyenek. Mert az igazi gyilkosság az, ha a saját őszinte érzelmeink kifejezését tiltjuk meg magunknak. És olyan szerencsénk van, hogy ezt 4 nő játssza nekünk…” Csatádi Gábor, Pótszékfoglaló
Jurányi Ház
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház mostanra meghatározó helyszíne lett a főváros kulturális életének, pezsgő színfoltja a kortárs művészeti közegnek.
Az egykori középiskola mintegy 6700 négyzetméteres impozáns épületének osztálytermei és tanári szobái próbatermekké és irodákká, műhelyekké és showroomokká, a tornatermek játszóhelyekké alakultak át, a sulibüféből pedig kávézó és galéria lett. Ami viszont változatlanul megmaradt, az a tehetséggondozás, a fiatalos légkör és az értékteremtés. Jelenleg napi szinten a Házban több mint hatvan tagszervezet, köztük 25 regisztrált előadó-művészeti, számos alkotó- és vizuális művészeti csoport, valamint egyéb civil szervezet dolgozik.
A Jurányi létrehozásával az volt a célunk, hogy egy stabil, közös otthont találjunk a független színházi és alkotóművészeti szektornak biztosítva a napi működéshez szükséges infrastrukturális hátteret. Szerettünk volna kialakítani a budai miliőben egy olyan kulturális centrumot, egy „kortárs művházat”, ahol a színházbarát fiatalok egy kávé mellett vagy akár egy színházi előadáson, kreatív gyerekfoglalkozáson vagy akrobatikus mozgásórán szívesen eltöltenek pár órát, ezáltal aktív közösségi élettel töltve meg újra az elhagyott oktatási intézményt.
A Jurányi több mint egy budai színház, alkotói és kreatív bázis, ahol a visszatérő repertoár, az évi 300 produkció mellett változatos művészeti, közösségi és oktatási programokkal találkozhatnak a látogatók. 2012-es megalakulása óta a Jurányi népszerűsége mind a független művészek, mind a közönség köreiben folyamatosan növekszik. Büszkék vagyunk arra, hogy mára bizonyos művészeti szakközépiskolákban érettségi tétel lett a Jurányi Ház.
