Utca és képzőművészet – Kortárs értelmezések a klasszikus graffititől a művészettörténeti kánonig.

Az előadásra a belépés ingyenes.

A modern graffiti története az 1960-as évek közepén indult Cornbread philadelphiai

szignóival, majd New Yorkban, TAKI 187 tevékenységével vált globális hullámmá. Az elmúlt

hat évtizedben a mozgalom megőrizte eredeti, zárt belső szabályrendszerét, ugyanakkor

falai fokozatosan leomlottak, és az évtizedek alatt rendkívül sokrétűvé vált. Míg egyes

alkotók, mint Banksy vagy Obey, popkulturális mémekké és globális márkákká nőttek, addig

a műfaj belülről is megújult. Megjelent az anti-style, amely tudatosan veti el a klasszikus

esztétikai szabályokat a nyers, ösztönös kifejezés javára. A post-graffiti jelensége pedig

végleg lebontotta a határokat: az utca formanyelve beköltözött a műtermekbe, a festékszóró

pedig a kortárs festők alapvető eszközévé nemesedett.

A 21. század technológiája tovább tágította a kereteket. A 1UP vagy a Grifters akcióvideói a

graffitit már digitális performansszá alakították, ahol a dokumentáció ugyanolyan fontos, mint

maga a mű. Ma már ott tartunk, hogy a writerek VR-szemüvegben tervezik meg az akcióikat

vagy drónokkal festenek össze tűzfalakat, miközben a hagyományos képzőművészet felől

érkező alkotók is felfedezték az utcát, mint a legközvetlenebb, szabad médiumot.

Ez az esemény arra vállalkozik, hogy hidat verjen a graffiti nyers valósága és a

művészettörténeti kánont előtérbe helyező teóriák közötti szakadék felett. A feladat kényes,

hiszen két ellentétes előítélettel kell szembenéznie. Az utcai szubkultúra szereplőinek nagy

része elutasítja az elméleti fejtegetéseket, mondván: a műfaj veleje a cselekvés, nem a

beszéd. Ezzel szemben az akadémikus szemlélet olykor csupán éretlen lázadásként tekint a

graffitire, amit az alkotóknak idővel „ki kellene nőniük”. Mi a végletekkel szemben azt valljuk,

hogy az utcaművészet hat évtizede olyan esztétikai értéket teremtett, amely

megkerülhetetlen és igényli a mélyebb elemzést. Az esemény előadói olyan emberek, akik

mind az utcai, mind a kortárs művészeti szcénában jártasak, így látásmódjuk igyekszik

hitelesíteni ezt a törekvést.

Tematika és rugalmas menetrend:

16:00–16:30

Bencs Dániel: Vonatfestés mint vadászat

16:30–17:00

Kotocut: Kvalitatív és kvantitatív különbségek az utcai művészet készítői és befogadói között

17:00–17:15

Káros szenvedélyek és egyéb biológiai szükségletek kielégítése (szünet)

17:15–17:45

Kovács Rebeka: Graffiti mint performatív infrastruktúra: alternatív művészeti rendszer a

kortárs kánonban

17:45–18:15

Imreh Sándor: Plurális rétegek a nyilvános térben

18:15–18:30

Káros szenvedélyek és egyéb biológiai szükségletek kielégítése (szünet)

18:30–19:00

Gwizdala Dáriusz: Fine-bombing ~ Oda rajzolsz ahova akarsz!

19:00–19:30

Bokody Ákos: A kortárs graffiti túlélési stratégiái a vizuális zajban