A láthatóvá tett anyag
Dukai István szóló kiállításával folytatja a sort a Heart & Cherry Galéria.
A kiállítás művei a festészet határterületein mozognak, ahol a különleges geometriai formák és a formázott vásznak nem pusztán hordozói, hanem aktív alakítói a jelentésnek. A sík megszűnik semleges felület lenni: a forma maga válik gesztussá, amely a modernizmus radikális fordulópontjait idézi meg – Kazimir Malevics szuprematista absztrakcióját vagy Frank Stella shaped canvas-eit, ahol a kép teste már eleve állításként lép a térbe.
Program
A speciális papírok használata tovább árnyalja ezt a gondolkodást: a hordozó anyagisága nem háttér, hanem önálló, érzéki tényező.
A papírmunkák esetében a dombornyomás hangsúlyos szerepet kap, amely a vizualitást tapintható dimenzióval egészíti ki. Ez a gyakorlat a magyar művészetben is markáns hagyományokra tekint vissza: Hetey Katalin finom, konceptuálisan fegyelmezett papírmunkái vagy Gáyor Tibor konstruktív szemléletű reliefjei egyaránt azt a határhelyzetet jelölik ki, ahol rajz, grafika és plasztika összeér.
Az anyaghasználat tudatosan fordul a természet felé: különleges festőnövények – kamilla, pitypang, gránátalma – szolgálnak pigmentforrásként, felidézve a tradicionális textilfestés évszázados gyakorlatát. Ez az archaikus tudás nem nosztalgikus idézetként jelenik meg, hanem kortárs kontextusban újraértelmezett módszerként, amely az arte povera anyagszemléletét vagy Joseph Beuys organikus gondolkodását is megidézi.