Kenyértörés
A Kenyértörés előadás visszarepít minket a görög-perzsa háborúk idejébe, a Kr. előtti V. századba, a marathoni, a thermopülai, és a szalamiszi csatába. Egy apró görög szigeten, egy hellén család fordulatos történetén keresztül nyerünk bepillantást a 2500 évvel ezelőtti eseményekbe. Majd hatalmas dilemmában kell döntenie Ténosz népének - azaz a nézőknek. Mindenki elmondhatja véleményét – rendkívül izgalmas a homlokegyenest más, mégis érvényes felvetéseket hallani a diákoktól, felnőttektől. Végül a nézők - a népgyűlés szerepében - cserépszavazással voksolnak és döntenek.
A darab a szolidaritás és a háború viszonyát vizsgálja egy ténoszi család történetén keresztül.
Program
Mi a helyes döntés, ha a szolidaritás erkölcsi parancsa ellentétbe kerül a túlélés parancsával? Elítélhető-e az, akinek saját és szűk közösségének boldogulása előbbre való, mint a bajba jutottért való kiállás? Hol van az a pillanat, amikor már nem helyes csöndben maradni, és hol van az a pillanat, amikor még csöndben kell maradni? És az, aki a másikért való kiállással saját közösségét sodorja veszélybe? A Kenyértörés vitaszínházi előadás, ami egy történelmi párhuzamon keresztül vizsgálja mindezeket a kérdéseket, politikamentesen. Nem sugall semmit sem az ókori, sem a mostani háborúkkal kapcsolatban. Nem tör pálcát a szolidaritás vagy a „nem akarok belefolyni” érzés felett. Vizsgál, elemez, gondolkodik és gondolkodtat. Állásfoglalás nélkül mutatja be a különböző nézőpontokat, reagálásokat. És pontosan ettől érdekes a diákoknak és a felnőtteknek egyaránt. Mind iskolai, mind multigenerációs előadásként működik.
A darab írója és rendezője Fábián Péter, Junior Primissima díjas, nagyhatású, fiatal színházi alkotó. A bemutató 2022 szeptemberében volt, azóta az előadást folyamatosan játsszuk középiskolákban, Budapesten és vidéken. Jelenleg a Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsának tagja.
Jurányi Ház
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház mostanra meghatározó helyszíne lett a főváros kulturális életének, pezsgő színfoltja a kortárs művészeti közegnek.
Az egykori középiskola mintegy 6700 négyzetméteres impozáns épületének osztálytermei és tanári szobái próbatermekké és irodákká, műhelyekké és showroomokká, a tornatermek játszóhelyekké alakultak át, a sulibüféből pedig kávézó és galéria lett. Ami viszont változatlanul megmaradt, az a tehetséggondozás, a fiatalos légkör és az értékteremtés. Jelenleg napi szinten a Házban több mint hatvan tagszervezet, köztük 25 regisztrált előadó-művészeti, számos alkotó- és vizuális művészeti csoport, valamint egyéb civil szervezet dolgozik.
A Jurányi létrehozásával az volt a célunk, hogy egy stabil, közös otthont találjunk a független színházi és alkotóművészeti szektornak biztosítva a napi működéshez szükséges infrastrukturális hátteret. Szerettünk volna kialakítani a budai miliőben egy olyan kulturális centrumot, egy „kortárs művházat”, ahol a színházbarát fiatalok egy kávé mellett vagy akár egy színházi előadáson, kreatív gyerekfoglalkozáson vagy akrobatikus mozgásórán szívesen eltöltenek pár órát, ezáltal aktív közösségi élettel töltve meg újra az elhagyott oktatási intézményt.
A Jurányi több mint egy budai színház, alkotói és kreatív bázis, ahol a visszatérő repertoár, az évi 300 produkció mellett változatos művészeti, közösségi és oktatási programokkal találkozhatnak a látogatók. 2012-es megalakulása óta a Jurányi népszerűsége mind a független művészek, mind a közönség köreiben folyamatosan növekszik. Büszkék vagyunk arra, hogy mára bizonyos művészeti szakközépiskolákban érettségi tétel lett a Jurányi Ház.