Program
Mi van akkor, ha Isten lámpaoltás után besurran egy szobába, aminek az ajtaja nem neki lett nyitva hagyva? Elvégzi a dolgát, a következményeit pedig viseljék az emberek. Mondjuk a polgármester meg az a fiatal lány. Semmiképpen sem Mária. Kategorikusan Marika. A fehérjefeldolgozó üzemben legalábbis így hívják. Az üzemben, ami csupa kitárt zseb, csupa félrenéző szem. Meg persze némi mutyi, lehetőleg befogott orral. Elvégre jól tudjuk: egy tisztességes politikust alkalomadtán még kissé undorítják is a kötelezettségei.
Mennyire vagyunk kiszolgáltatva a hatalmi játszmáknak – Istennek, aki embert játszik, és az embereknek, akik Istent játszanak? A helyzet ura Dézsi Fruzsina második darabja, mely változatosan egyensúlyoz a filozófiai világdráma, a burleszk, a teológiai vitadráma és a nagykörúti musicalsiker között.
Polgár Csaba a darabról: Dézsi Fruzsina moralitásjátéka bárhol is történjék, velünk történik. Magyar a fehérjefeldolgozó, magyar a melós, magyar a polgármester, magyar a cégvezetõ, magyar az apját támogató Marika, és még az Isten is Szécsi Pált hallgat. Összecsúszik menny és föld – esetünkben ez utóbbi nincs túl messze a pokoltól sem –, ugyanis miközben a darab szereplői egy dögégető paradicsomi világában próbálnak különböző trükkökkel túlélni, maga az Úr is ezt a helyet nézi ki magának egy új, sikeresebb megváltás helyszíneként.
Polgár Csaba színész, rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen Ascher Tamás és Novák Eszter zenés osztályában végzett. Egyetem után az Örkény István Színházhoz szerződött, de a nemzetközi sikereket elért HOPPart Társulatnak is alapító tagja volt. Jelenleg színészi és rendezői munkái mellett az Örkény Stúdió művészeti vezetője. Magyarországi elfoglaltságain túl külföldi felkéréseket is vállal, legutóbb 2021-ben a litván Kaunasi Drámai Színházban Ibsen Peer Gyntjét vitte színre.
Dézsi Fruzsina drámaíró, színházesztéta, a TÁP Színház állandó munkatársa. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végzett drámaíróként Albert Mária és Kárpáti Péter osztályában. Két alkalommal is részt vett a Színházi Dramaturgok Céhének drámafejlesztési programjában, a Nyílt Fórumban, legfrissebb munkája pedig 2022-ben jelent meg a Kortárs Magyar Dráma Díjjal jutalmazott Karaffa-kötetben.
Jurányi Ház
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház mostanra meghatározó helyszíne lett a főváros kulturális életének, pezsgő színfoltja a kortárs művészeti közegnek.
Az egykori középiskola mintegy 6700 négyzetméteres impozáns épületének osztálytermei és tanári szobái próbatermekké és irodákká, műhelyekké és showroomokká, a tornatermek játszóhelyekké alakultak át, a sulibüféből pedig kávézó és galéria lett. Ami viszont változatlanul megmaradt, az a tehetséggondozás, a fiatalos légkör és az értékteremtés. Jelenleg napi szinten a Házban több mint hatvan tagszervezet, köztük 25 regisztrált előadó-művészeti, számos alkotó- és vizuális művészeti csoport, valamint egyéb civil szervezet dolgozik.
A Jurányi létrehozásával az volt a célunk, hogy egy stabil, közös otthont találjunk a független színházi és alkotóművészeti szektornak biztosítva a napi működéshez szükséges infrastrukturális hátteret. Szerettünk volna kialakítani a budai miliőben egy olyan kulturális centrumot, egy „kortárs művházat”, ahol a színházbarát fiatalok egy kávé mellett vagy akár egy színházi előadáson, kreatív gyerekfoglalkozáson vagy akrobatikus mozgásórán szívesen eltöltenek pár órát, ezáltal aktív közösségi élettel töltve meg újra az elhagyott oktatási intézményt.
A Jurányi több mint egy budai színház, alkotói és kreatív bázis, ahol a visszatérő repertoár, az évi 300 produkció mellett változatos művészeti, közösségi és oktatási programokkal találkozhatnak a látogatók. 2012-es megalakulása óta a Jurányi népszerűsége mind a független művészek, mind a közönség köreiben folyamatosan növekszik. Büszkék vagyunk arra, hogy mára bizonyos művészeti szakközépiskolákban érettségi tétel lett a Jurányi Ház.
