FELRAJZOLT KÖNYVEK X. // Kováts Janka: Fonák

2026-09-17T15:00:00.000Z

A Felrajzolt könyvek sorozat a Néprajzi Múzeum kortárs jelenségekkel foglalkozó MaDok-programjának vizuális kísérleti terepe, amelynek során kortárs alkotók készítenek ideiglenes falrajzokat a könyvesbolt melletti fekete krétafalra, a múzeum kiadványaiból inspirációt merítve. Ezúttal a kiindulópont a Jelenarchívum, a MaDok-program projektje, az 1990-es évektől napjainkig tartó közösségi fotó- és történetgyűjtemény.

A falrajz kiindulópontja a Jelenarchívum Ebédidő a munkában (1992, Inke) című története, amelyben a munkások az ebédszünetekben szórakozásból kézimunkáztak: kötöttek, hímeztek, varrtak, és egymást is tanították.

Kováts Jankát ehhez kapcsolódva inspirálta a népi kézimunka, ezen belül pedig a keresztszemes hímzés fonákja. A hímzés színén egy rendezett, megtervezett minta jelenik meg, míg a hátoldalon a készítés folyamatának lenyomata: a szálak útja, kereszteződései, csomói, eldolgozásai és szabálytalanságai. Ez a másik oldal, az anyag visszáján előtűnő, a hímzéshez képest torzabb, szabadabb, szinte véletlenszerű vonalrendszer Janka számára önálló vizuális világként kezdett működni.

Az alkotó nem egy konkrét hímzést reprodukál, hanem a fonák vonalrendszeréből, torzulásaiból és ismétlődéseiből épít új mintázatot, így egy szabálytalanabb, szabadabb vonalháló jön létre. A kézimunka látható eredménye helyett annak rejtett oldalát, folyamatát és nyomait mutatja meg.

Sep
17

Program

2026. szeptember 17., csütörtök
  • 15:00-16:30
    https://fb.me/e/4MmBgTnpr

Megnyitó:

2026. szeptember 17. - EtKnow könyvesbolt előtti tér, Néprajzi Múzeum

17.00 Megnyitó beszédek

17:30 Gánjálló koncert

Régen a kézimunka a mindennapi élet ritmusába épült be. Ma is egyre népszerűbb, de már kissé más a funkciója. A paraszti kultúrában a kézimunka elsősorban a hétköznapok szükséges tudása volt, ma viszont sokszor tudatos ellenpontja a felgyorsult, gépesített, tömegcikkeket termelő és használó életmódnak. A lényeg azonban mindkét esetben ugyanaz: az ember nem pusztán használ egy tárgyat, hanem a saját munkájával jelentést ad neki.

A falrajz kiindulópontja a Jelenarchívum Ebédidő a munkában (1992, Inke) című története, amelyben a munkások az ebédszünetekben szórakozásból kézimunkáztak: kötöttek, hímeztek, varrtak, és egymást is tanították.

Kováts Jankát ehhez kapcsolódva inspirálta a népi kézimunka, ezen belül pedig a keresztszemes hímzés fonákja. A hímzés színén egy rendezett, megtervezett minta jelenik meg, míg a hátoldalon a készítés folyamatának lenyomata: a szálak útja, kereszteződései, csomói, eldolgozásai és szabálytalanságai. Ez a másik oldal, az anyag visszáján előtűnő, a hímzéshez képest torzabb, szabadabb, szinte véletlenszerű vonalrendszer Janka számára önálló vizuális világként kezdett működni.

Az alapötlet egy régi, keresztszemes hímzéssel díszített ballagási erszény megtalálásakor fogalmazódott meg benne. Később a maga és az édesanyja által készített keresztszemes munkákat nézve megerősödött benne a gondolat, hogy mennyi munka, javítás és apró döntés húzódik a háttérben, amiből végül semmi nem látszik. A falrajz ezt a rejtett oldalt teszi láthatóvá.

Az alkotó nem egy konkrét hímzést reprodukál, hanem a fonák vonalrendszeréből, torzulásaiból és ismétlődéseiből épít új mintázatot, így egy szabálytalanabb, szabadabb vonalháló jön létre. A kézimunka látható eredménye helyett annak rejtett oldalát, folyamatát és nyomait mutatja meg.

Kováts Janka (1999) vizuális művész, aki a szobrászat, a textil és a grafikai eljárások határterületein dolgozik. Munkáiban az anyag, a forma és a szerkezeti rendszerek kapcsolatát vizsgálja, tárgyait és installációit szabályalapú folyamatok és térbeli gondolkodás mentén hozza létre. Az analóg és digitális tervezési módszerek ötvözésével azt kutatja, hogyan alakítják együtt a forma létrejöttét a tudatosan felépített struktúrák és az anyag saját működése.

////////////////////////////////////////////////////////////////

A Felrajzolt könyvek sorozat a Néprajzi Múzeum kortárs jelenségekkel foglalkozó MaDok-programjának vizuális kísérleti terepe, amelynek során kortárs alkotók készítenek ideiglenes falrajzokat a könyvesbolt melletti fekete krétafalra, a múzeum kiadványaiból inspirációt merítve. A Jelenarchívum a MaDok-program projektje, az 1990-es évektől napjainkig tartó közösségi fotó- és történetgyűjtemény.

Kapcsolódó kiadvány: Jelenarchívum (jelenarchivum.hu)

Falrajz: Kováts Janka

Kurátorok: Molnár Dorottya, Wilhelm Laura

A sorozat ötlete: Gellér Judit

Szervezés: Jákob-Bódi Katalin

Szerkesztés: Szentirmai Dóra

Fordítás: Rigán Lóránd

Megnyitja: Lackner Mónika

Megnyitó koncert: Ganjálló

Külön köszönet: Lackner Mónika, Zsoldos Anna, Martincsák Kata, Frazon Zsófia, Hoffmann Tamás Boldizsár

Kapcsolódó események

A Telekom Spots egy nyitott programajánló, ahová bárki feltöltheti saját eseményeit. A Telekom nem szervezője és nem szponzora az eseményeknek, kivéve, ha ezt az adott eseménynél kifejezetten feltüntettük.