A Láthatatlan látható érintése - Kiss Márta & B. Horváth Brigitta
Kiss Márta képzőművész és B. Horváth Brigitta ötvös- és iparművész közös kiállítása az emberi kapcsolódás különböző formáit és érzékelési módjait járja körül. A tárlat Kiss Márta legújabb festményeit, valamint B. Horváth Brigitta ékszer-, testékszer- és szobrászati alkotásait mutatja be. A két alkotó eltérő médiumokban dolgozik, műveik mégis közös kérdésfelvetések mentén kapcsolódnak egymáshoz. Gyakorlataik középpontjában azok a láthatatlan viszonyrendszerek állnak, amelyek az egyént önmagához, másokhoz és a természeti környezethez kötik. Munkáik a test, az emlékezet, a gesztus és a szimbolikus jelentéstartalmak felől közelítenek olyan tapasztalatokhoz, amelyek nehezen ragadhatók meg a racionalitás vagy a nyelv eszközeivel.
Kiss Márta festményei a belső tájak és a természeti környezet közötti átjárhatóságot vizsgálják. Kompozícióiban a táj a pszichés folyamatok és az önismereti tapasztalatok hordozójává válik. A képeken feltűnő alakok gyakran archetipikus vagy mitológiai szereplők, akik belső állapotok és univerzális emberi tapasztalatok közvetítőiként értelmezhetők. A festett felületbe integrált hímzett elemek tovább árnyalják ezt a jelentésréteget: a vászonba szúrt tű egy új dimenzió megnyitásának első lépése, a fonal pedig a kapcsolódás metaforája. A hímzés által létrejövő hálózatok olyan láthatatlan struktúrákra utalnak, amelyek az embert, a természetet és a személyes emlékezetet egy közös rendszer részeként jelenítik meg.
Program
B. Horváth Brigitta alkotói praxisának meghatározó témája az érintés, a kéz gesztusai és a test, mint a kapcsolatteremtés elsődleges közege. Munkáiban az ékszer és a szobor a kommunikáció és az önreflexió eszközeként működik. A kéz motívuma, illetve az érintés tapasztalata a különböző kultúrák, identitások és emberi viszonyok közötti átjárás lehetőségeit vizsgálja. Legújabb munkáiban kiemelt szerepet kap a test és az idő viszonya, amelyben az öregedő, elmúló test az élettapasztalatok hordozójaként jelenik meg. Az ékszer ebben az összefüggésben a test történeteit láthatóvá tevő médium, amely a szépség fogalmát a belső tartalom, az önelfogadás és az emberi jelenlét felől értelmezi újra.
A két művész munkássága több ponton párhuzamba állítható a kapcsolódás, az érzékelés és a belső tapasztalatok vizuális megfogalmazásának kérdéseiben. Kiss Márta műveiben a fonal és a hímzés, B. Horváth Brigitta alkotásaiban az érintés és a kéz gesztusa válik közvetítő elemmé, amelyek a látható világon túlmutató összefüggésekre irányítják a figyelmet. Mindketten olyan jelenségeket tesznek érzékelhetővé, amelyek közvetlenül nem láthatók: belső folyamatokat, emlékezeti rétegeket, emberi kapcsolódásokat vagy az egyént körülvevő természeti és kulturális rendszerekkel való viszonyt.
A két alkotó gyakorlatát közös szemléletmód is összeköti az önismeret iránti nyitottság szempontjából, illetve annak keresése, hogy miként jeleníthetők meg vizuális formában az ember belső folyamatai és a személyes tapasztalatokon túlmutató jelentésrétegek. Mindkét alkotó archetipikus motívumokkal, szimbolikus formákkal és a természethez való kapcsolódás képeivel dolgozik, amelyek az egyéni élményeket tágabb emberi összefüggések felé nyitják meg.
A Láthatatlan látható érintése című kiállítás annak a nehezen megragadható tartománynak a feltérképezésére tesz kísérletet, ahol a test és a természet, az egyéni és a kollektív emlékezet, az érzékelhető és az érzékelhetetlen folyamatos párbeszédben áll egymással.
The Space Art Gallery
A 2022 júliusában megnyílt The Space több mint egy kiállítótér – egyszerre működünk közösségi, oktatási és művészetmenedzsment helyszínként. Célunk, hogy találkozási pontot teremtsünk a kortárs művészet iránt érdeklődők és a művészeti világ szereplői – művészek, gyűjtők és kurátorok – között. Hiszünk abban, hogy a művészet közösségi élmény is lehet, ezért a kiállítások mellett előadásokkal, tárlatvezetésekkel, beszélgetésekkel, workshopokkal és más inspiráló eseményekkel várjuk látogatóinkat.
Otthonunk egy különleges, szecessziós épületben található Budapest szívében, az I. kerületben, a Hattyú utcában. Az 1913-ban épült ház eredetileg gazdagon díszített tornyaival és elegáns részleteivel idézte meg a századelő atmoszféráját – és bár az idők során sokat változott, megőrizte karakterét. Amikor belépünk a kapun, olyan érzésünk támadhat, mintha egy párizsi belső udvarba csöppennénk – az épület sajátos bája tökéletes keretet ad a kortárs művészet bemutatásához.
