A filmforgatások láthatatlan krónikásai – Kende Tamás filmfotós vezetése a Felvétel! című kiállításban
A filmforgatások egyik legizgalmasabb pillanata, amikor elhangzik a rendező szava: Felvétel! Ez a felszólítás egyszerre jelzi a mozgóképek világának kezdetét és a fényképezőgép exponálását is. A cím így kettős jelentést hordoz: egyszerre utal a filmgyártásra és a fotográfiára, amelyek a magyar kultúrtörténetben az elmúlt 125 évben szorosan összefonódtak. A Felvétel! című tárlat így egyszerre ünnepli a film indulását, valamint a stand- és werkfotográfia születését, e két médium találkozását, amelyek 125 éve formálják a magyar vizuális kultúrát, és amelyek közös története – az NFI Filmarchívum gyűjteményéből – most először rajzolódik ki ilyen átfogóan a Mai Manó Ház termeiben.
Program
„Mi az a standfotózás? Kik voltak a filmforgatások láthatatlan krónikásai, hogyan dolgoztak a filmfotósok – vagy mai nevükön stillphotographerek? A tárlatvezetés során bepillantást adok a standfotózás kulisszatitkaiba, megismerhetjük az egykor használt fotótechnikát. Kiderül, hogy a rendező, az operatőr vagy valami teljesen más határozza-e meg a képek formátumát, a pillanatait, a beállítást. Megismerhetjük a legjelentősebb standfotósokat – Inkey Tibor: Egri csillagok (1968), Domonkos Sándor: A tanú (1969), Markovics Ferenc: Szerelem (1970), Inkey Alice: Égigérő fű (1979), Pogány Madonna (1980), B. Müller Magda: Régi idők focija (1973), valamint Endrényi Egon munkásságát, akit haláláig a nemzetközi »ász«-ként tartottak számon. A több mint 50 éves pályafutásom során minden valószínűség szerint én dolgoztam a legtöbb audiovizuális produkcióban. Ennél fogva számtalan különleges élményben lehetett részem, amelyekről némi ízelítőt adok a vezetés során.” (Kende Tamás)
Kende Tamás 1969. augusztus 1-től a hazai és a nemzetközi filmes élet aktív résztvevője. 1987. szeptember 1-jével megszűnt filmgyári szakalkalmazotti státusza, ezt követően kezdetben magánvállalkozóként, majd 1992-től bt.-ben dolgozott 2018-ig filmfotósként – vagy ahogy korábban nevezték: standfotósként, ma pedig stillphotographerként hivatkoznak rá. Pályafutása során mintegy 144 hazai és nemzetközi produkcióban vett részt, elsősorban játékfilmekben és televíziós alkotásokban. 1990-ben több társával együtt megalapította a Magyar Filmfotósok Egyesületét, amelyet 25 éven keresztül, 2015-ig, az egyesület megszűnéséig vezetett. 1995-ben Balázs Béla-díjban részesült. Társszerzője volt a Bacsó Péterről készült kiadványnak, könyvet írt Srí-Lankáról, valamint számos dokumentumfilmet készített – többek között Gaál István munkásságáról.
Látogatói információk
A résztvevők száma maximum 30 fő.
Teljesárú programbelépő 4000 Ft, kedvezményes belépő* 2000 Ft.
* Kedvezményes jegy váltására jogosultak, akik a kiállításokat díjtalan belépővel vagy legalább 50%-os kedvezménnyel látogathatják, illetve éves bérlettel rendelkeznek. Díjtalan belépő a programokra nem igényelhető.
Eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.
A Mai Manó Ház fenntartja a jogot a programváltoztatásra, különös tekintettel a program időpontjára, helyszínére, tartalmi és szervezési elemeire, valamint a közreműködők személyére. A változtatás jogát az intézmény technikai, szervezési, biztonsági vagy egyéb előre nem látható okból gyakorolhatja.
A Mai Manó Ház kiállítótereinek nyitvatartása:
Hétfőn zárva
Kedd – vasárnap: 12.00-19.00
Pénztárzárás és utolsó belépés: 18.40
A megváltott belépőjeggyel az I. és II. emeleten rendezett tárlatok egyaránt megtekinthetők.
A félemeleti ProjectLab térben megrendezett kiállításaink díjmentesen látogathatók.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a Mai Manó Ház nem akadálymentes!
A megvásárolt jegyek nem válthatók vissza és nem cserélhetők másik időpontra. Foglalásra nincs lehetőség.
Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház
A nyolcszintes épület 1894-ben készült el, Mai Manó fotográfus megrendelésére. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger) Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át. A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-án nyílt meg benne. (Megnyitotta Nádas Péter író.)