Anyagba vetett rítusok - Tárlatvezetés Kopeczky Rónával
Szeretettel várunk mindenkit Kopeczky Róna művészettörténész tárlatvezetésére Kányási Holb Margit Anyagba vetett rítusok című kiállításán július 22-én, 18 órakor a MODEM-ben!

Program
A kiállításról:
A tárlat Kányási Holb Margit (1950–2025) Ferenczy Noémi-díjas textilművész életművét mutatja be, és a MODEM azon hagyományához kapcsolódik, amelynek részeként az intézmény időről időre Debrecenhez kötődő, kiemelkedő művészek – többek között Burai István, Fátyol Zoltán, Szipál Márton és Tamus István – munkásságát állítja középpontba. A kiállítás annak az alkotói folyamatnak a bemutatásával tárja fel Kányási Holb Margit pályáját, amely során a textil kilép a használati tárgyak világából, és a testi jelenlét, valamint a szellemi tapasztalat hordozójává, átörökítőjévé válik.
Kányási Holb Margit pályakezdése egybeesik az 1975-ben induló Velemi Textilművészeti Alkotóműhely kibontakozásával. A műhely a funkcionális szemlélet helyett a kísérletezést, a térbeli, konceptuális és installatív lehetőségek kutatását helyezte előtérbe, és fontos szerepet töltött be a magyar textilművészet megújulásában.
Ebben a közegben formálódott Kányási Holb Margit sajátos alkotói formanyelve is: egyedi szövéstechnikát fejlesztett ki, miközben a kézműves gyakorlatokban megszerzett tudást a kortárs művészet kérdésfelvetéseivel kapcsolta össze. Műveiben a textil fokozatosan túllép a használati eszközként alkalmazás keretein, és olyan önálló műtárggyá válik, amelyben a takarás és felfedés, a kötés és oldás gesztusai nemcsak technikai megoldások, hanem a művek gondolati és érzelmi rétegeinek kivetülései is.
Az életmű értelmezésében fontos szerepet kap a művészcsalád szellemi közege. Az alkotónak a férjével, Fátyol Zoltán képzőművésszel közös gondolkodásának lenyomatai a művészet spirituális közvetítő szerepének lehetőségeit járják körül, gyermekükkel, Fátyol Viola Capa-nagydíjas fotóművésszel készített munkáik pedig a médiumok közötti átjárás és az emlékezet vizuális megjelenítése felől nyitnak újabb nézőpontokat.
Kurátor: Áfra János
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Modern és Kortárs Művészeti Központ - MODEM
„A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ egy olyan nemzetközi kapcsolódású kulturális intézmény, amelynek két fő profilja van: a XX. század legjelentősebb hazai és nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatása, valamint a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális irányzatainak, progresszív törekvéseinek, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőinek reprezentatív megjelenítése.” A MODEM a mai napig azt az ambiciózus elképzelést szeretné a napi gyakorlatban megvalósítani, amit az indulásnál maga elé tűzött.
Kelet-Közép-Európa egyik legjobb infrastrukturális adottságokkal bíró, legnagyobb egybefüggő kiállítóterével rendelkező korszerű intézményeként a MODEM a következő évek során nemcsak a kortárs képzőművészeti szcéna, de az egész kulturális színtér megkerülhetetlen szereplőjévé kíván válni. A művészeti központ alkalmas arra, hogy azt is reprezentálja: a kultúra nemcsak egy-egy intézmény, de az egész város számára kiemelten fontos. Az egyik alapcélunk, hogy a MODEM ne csak egy kiállítótér legyen, hanem olyan tágabb szellemi tér, illetve fórum, ahová nemcsak a nézők, hanem a művészek is szívesen és rendszeresen visszatérnek.
A MODEM működésében elsődleges szempont a magyar művészeti életben elfoglalt és elfogadott karakterének újrarajzolása, olyan új elemek bevonása, amelyek mind a helyi közeg felé, mind a régiós, hosszabb távon pedig a szélesebb nemzetközi, kulturális tér irányában erősítik kapcsolatait, és egy sokszintű és sokirányú hálózatot rajzolnak ki, illetve működtetnek. Célunk egy olyan új narratíva kialakítása, amelyben a közgondolkodás a kortárs művészet szerepét illetően megváltozik: a mindennapok részévé tenni a képzőművészetet. Szakmai programunkban fontos cél a kortárs művészet műfaji sokszínűségének bemutatása, valamint a társművészetek különböző formában való megjelenése. A tematikus kiállítások kiválasztásában pedig nem csak a szorosan vett képzőművészeti teljesítmények kerülnek reflektorfénybe, hanem az építészet vagy akár a társadalomtudomány.



















