TÁRLATVEZETÉS | Pecsics Mária: Elképzelt Univerzum
Pecsics Mária tárlatvezetést tart egyéni kiállításán.
A kifejezetten személyes hangvételű kiállításon az ürességben kavargó porszemcsék, csillagokként és kozmikus tájképekként öltenek formát. Olyan elképzelt tájak ezek, amelyek nem létezhetnek az ember valamikori jelenléte nélkül.
Program
A por a látható matéria legkisebb egysége, minden porból áll, és visszabomlik porrá. A por a világ példázata, filozófiai szempontból a por a végső dolgok közé tartozik, mert egészen anyagi értelemben az a maradék, amely a létezésről tanúskodik, annak bizonyítéka, de még inkább a célja, hogy a világmindenség része legyen.
Az Elképzelt Univerzum képei ebben az évben elhunyt barátom, Eszter lakásának házi porából készült fotográfiák. Az ellenfényben kavargó porban kirajzolódik egy párhuzamos világegyetem, pontosan olyan, mint egy kozmikus táj képe, egy olyan univerzumé, amely nem az Ő emlékezetét őrzi, hanem Őt magát.
A kozmikus tájképeket a fényképekre rajzolt kitalált csillagképek kísérik, amik Eszter életére és személyiségére jellemző motívumokból állnak, ez egy játékos kísérlet egy utólag elképzelt asztrológiai képlet felállítására.
A kiállítás harmadik része, arra a gondolatra épül, hogy míg a szemmel alig látható porszem bizonyos nézőpontból nézve egy teljes univerzum, a bolygók a világegyetem szemszögéből nézve porszemnek tűnnek. Minden csak nézőpont kérdése. A por mikroszkopikus képei bolygókként funkcionálnak a kiállítás installációjában, amelyben a művek az általam elképzelt univerzum tájaira nyitott ablakok.
