Kerekasztal-beszélgetés a Szabó Dezső: Jelenség című kiállításhoz kapcsolódóan

2025-04-02T16:00:00.000Z

A kiállításhoz kapcsolódóan a Szabó Dezső: Jelenség című tárlatról, valamint a kiállító művész mintegy két évtizedes munkásságáról – amely a modellezett látványokkal foglalkozik – beszélgetnek a meghívott előadók: Pfisztner Gábor esztéta, egyetemi tanár, Szabó Dezső képzőművész, Százados László művészettörténész, muzeológus. A beszélgetést Horányi Attila művészetfilozófus, esztéta moderálja.

A szakmai kerekasztal központjában a „fotográfia mint médium” eszközei, valamint az azokhoz kapcsolódó alkotói stratégiáknak a szerepe áll.

Az esemény ingyenes, regisztráció nem szükséges.

Apr
02

Program

Fényképeket nézve leggyakrabban elsősorban a kép tartalmára koncentrálunk, azt próbáljuk meg beazonosítani és megérteni meglévő tudásunk segítségével és tapasztalatainkból kiindulva. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy a fénykép maga is olyan jelenség, amely a dolgokat – igaz meghatározott módon – megtapasztalhatóvá teszi.

Jelenség című műcsoport Szabó Dezső modellezett látványokkal foglalkozó, közel két évtizedes munkásságának egy olyan szegmensét mutatja be, amely ebben a formában önálló egységet alkot az életművön belül. A művészi koncepció középpontjában többek között a természetben megfigyelhető jelenségek különféle képi megjelenítése áll. A természettudósokat a természetben megfigyelhető jelenségek foglalkoztatták, és kutatták azokat a törvényszerűségeket, amelyek hátterükben meghúzódnak, és amelyek magyarázatot adhatnak rájuk. Arra keresték a választ, mi és hogyan rejlik mögöttük. Érzékeléseink és tapasztalataink ugyanis mindig közvetítettek, az azonban nem tudható, hogy az így létrejövő képzetek miként reprezentálják a dolgokat. A kiállítás emellett utalás a különböző médiumokból, televíziós műsorokból, ismeretterjesztő folyóiratokból ismerősnek tűnő képekre, de a tudományos célú fényképfelvételek képi világára is, miközben mindkettőt idézőjelbe teszi. Ilyen módon kérdőjelezi meg látványuk, tartalmuk igazságtartalmát. A kiállítás kontextusában így az a fő kérdés, hogy valójában mire irányul a figyelmünk: az információra, amelyet a fénykép közvetít, vagy a fényképre, mint a közvetítés módjára.

Tájékoztatjuk, hogy eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.

Helyszín

Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház

A nyolcszintes épület 1894-ben készült el, Mai Manó fotográfus megrendelésére. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger) Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át. A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-án nyílt meg benne. (Megnyitotta Nádas Péter író.)

Hallgasd meg

Kapcsolódó események