CLAUDIA FUGGETTI: METAMORPHOSIS
Claudia Fuggetti: Metamorphosis (2024)
A metamorfózis azt a történelmi időszakot jelképezi, amelyben élünk, az átmenet és a változás szakaszát, amely nemcsak minket, hanem mindenekelőtt a természetet is érinti. David Abram ökológiai filozófust idézve:
„Úgy gondolom, hogy hasznos az ökológiai válság kérdését az érzékelés válságaként megközelíteni, annak válságaként, ahogyan a testünkkel, a hangokkal, a szagokkal a körülöttünk lévő világot megtapasztaljuk. Úgy tűnik, hogy az erdőket, hegyeket, folyókat már nem úgy érzékeljük, mintha élnének.”
A projekt arra hívja fel a nézőket, hogy a természetet, mint élő egységet gondolják újra. A fotókon megjelenő kromatikus beavatkozások az élet jelenlétét szimbolizálják, amely még a kedvezőtlen környezeti körülmények között is fennmarad. A mesterséges színek azonban egyúttal a természeti erőforrások fogyasztására is rávilágítanak: a valóságot sokrétűnek és változékonynak, töredezettnek és korlátozottnak érzékelik. Az emberi jelenlét felfüggesztett, szemlélődő és meditatív a természeti elemekkel való új kapcsolat megteremtésére tett kísérletként.
A színek szimbolikája kifejezi a Föld szívében rejlő regeneráló és lüktető potenciált, ezzel új képi világot teremtve. Az antropocén kihívásai közepette a természet veleszületett képességet mutat az evolúcióra és a metamorfózisra.
Program
CLAUDIA FUGGETTI: METAMORPHOSIS
A kiállítás ingyenesen megtekinthető:
2025. december 9. – 2026. január 18.
Keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között.
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
Kurátor: Baki László
Claudia Fuggetti (1993) olasz fotográfus munkáiban következetesen vizsgálja a természet, a technológia és az emberi érzékelés kapcsolatát. Alkotásai gyakran vizuális naplóként is értelmezhetők, amelyekben emberek és helyek rejtett történetei tárulnak fel. Tizenévesen kezdett fényképezni, és már 2010-ben, mindössze 17 évesen mutatta be első önálló kiállítását szülővárosában, Tarantóban. Azóta számos nemzetközi tárlaton szerepelt, legutóbb a Paris Photo keretében a Camara Oscura Galeria de Arte képviseletében mutatták be képeit. Munkásságát olyan alkotók inspirálják, mint Richard Mosse, vagy John Divola, akiknek kísérletező vizuális nyelve Fuggetti számára is megerősítést adott abban, hogy a fotográfia festői, grafikai és digitális elemekkel ötvözve újfajta érzékelési távlatokat nyithat. Ez a kísérletezés nem öncélú, hanem a valóság és a képzelet összefonódását hangsúlyozza. Fuggetti képei egyszerre dokumentálnak és álomszerű állapotokat idéznek elő, érzékeltetve a természet regeneratív erejét és törékenységét.
A Metamorphosis központi témája az emberi test és a természet kapcsolata. A képek gyakran álomszerűek, misztikusak, és a valóság határain túlmutatnak, ezzel is kiemelve az átalakulás folyamatának titokzatos természetét. A képek szimbólumrendszere arra utal, hogy az identitás folyamatosan változik, és hogy az emberi létezés szoros kapcsolatban áll az őt körülvevő világgal. Az emberalakok itt nem uralják a tájat, hanem szemlélődő jelenlétükkel engedik, hogy a környezet alakítsa őket, ez a gesztus filozófiai dimenziókat is megnyit. Így a Metamorphosis sorozat a természethez fűződő viszonyunkat állítja középpontba, ahol Fuggetti azt vizsgálja, miként alakult ki az a távolság, amelyben a természetet már nem élő közegként, hanem háttérként, dekorációként vagy fogyasztható látványként érzékeljük.
A PaperLab Galériában látható tizenhét kép nem kínál kész válaszokat, sokkal inkább csendes meghívás a szemlélődésre. Fuggetti célja, hogy a nézők újra felfedezzék a természethez fűződő belső kapcsolatukat, és elidőzzenek abban a szimbolikus térben, ahol a táj nem csupán környezet, hanem az emberi létezés kiterjesztése.
Baki László
Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház
A nyolcszintes épület 1894-ben készült el, Mai Manó fotográfus megrendelésére. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger) Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át. A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-án nyílt meg benne. (Megnyitotta Nádas Péter író.)