VIDÉK-VÁROS VISZONYOK / Termelő erők - Tájkóstoló és beszélgetés

Csurgó Bernadett szociológus több mint húsz éve kutatja a magyar vidék társadalmi változásait, a vidéki közösségeket és életformákat. Vitaindító előadásában a város-vidék dichotómia korlátaiból, a térbeli és társadalmi határok elmosódásából indul ki. A hazai és kelet-közép-európai helyzetre koncentrálva vizsgálja, hogy mit jelenthet a szolidáris város-vidék kapcsolat, és ebben milyen szerepet játszik a kölcsönösség, részvétel, igazságos tehermegosztás, és a helyi tudások elismerése.

A Magyar Vidéki Paktumot 2026. áprilisában, közvetlenül az országgyűlési választások után kezdeményezte 21 országos agrár, vidék- és térségfejlesztési, valamint természet- és környezetvédő szervezet. A paktum alapítóival és tagszervezeteivel közösen szervezett kerekasztalbeszélgetés kivételes alkalom arra, hogy megismerjük, hogyan formálódik a jövő agrár- és vidékstratégiája a politikai átmenet és az ökológiai krízis idején, és hogy mit tehetünk érte magánemberként, közösségként vagy társadalmi szinten.

A tájkóstolón az ország különböző térségeiből érkező gazdák, kutatók, illetve a velük együtt dolgozó művészek, kulturális munkások lesznek a vendégeink, akik különböző ízeken és történeteken keresztül mesélnek a földhöz, a gazdálkodáshoz, és a vízhez való viszonyukról.

Szilvás-gyömbéres paraditókával, kertjének legnépszerűbb termékével készül Szabó Csaba, a több mint százéves, szentesi Helóta Biokert képviselője, amelynek működését jelenleg egy közvetlen szomszédságában épülő baromfifeldolgozó üzem fenyegeti. Csabához Török-Illyés Orsolya színésznő csatlakozik, aki nyáron önkéntesként dolgozott Szentesen.

Kremmer Sári, a Kis kos műhely alapítója a magyar gyapjú ellentmondásokkal teli helyzetéről és lehetséges jövőjéről mesél. A magyar nyersgyapjú jelentős része nem talál megfelelő feldolgozási és felhasználási utat, a hazai gyapjúfeldolgozó infrastruktúra nagyrészt megszűnt. Hogyan válhat ez az egykor aranyat érő, ma már leginkább problémaként vagy veszélyes hulladékként kezelt anyag ismét használható és értékes erőforrássá?

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesületet képviselő Barát József és Illés Zsófia Szonja képzőművész a hagyományos tiszai ártéri gazdálkodásról, a több-mint-emberi tájalkotás és a vízmegtartás lehetőségeiről beszélnek majd: azokról a helyi tudásokról és gyakorlatokról, amelyek az aszály és az ökológiai átalakulás korában különösen aktuálissá váltak. Megkóstolhatjuk (sőt akár meg is vásárolhatjuk) a nagykörűi ártéri körtét.

A tájkóstoló házigazdája és moderátora Réthy Katalin, aki saját pátyi kertjének szezonális termésével és az általa vezetett Magház Egyesület magokról és magfogásról felhalmozott tudásával járul hozzá az eseményhez.

Az este zárásaként a Cooking Sections és Hannah Landecker tartanak tárlatvezetést és előadást, a Trafó Galériában látható A ház, amit malacok építettek című kiállításhoz kapcsolódva.

Borítón: ártéri körtés legelésző mangalicákkal (Nagykörű) (Fotó: Illés Zsófia Szonja)