BAROKK RANDEVÚ // G. Ph. Telemann: Pimpinone – avagy az egyenlőtlen házasság
Egy éppen 300 éves, de ma is aktuális, szellemes vígopera a női furfangról és társadalmi szerepekről – barokk gesztikával, korhű jelmezekkel és sok humorral.
Program
Georg Philipp Telemann Pimpinone című műve éppen 300 éve, 1725. szeptember 27-én mutatkozott be Hamburgban, eredetileg Handel Tamerlano című opera seria-jának közjátékaként. A háromrészes intermezzo azonban hamar önálló életre kelt, és a közönség körében is nagy népszerűségre tett szert. Az opera buffa előfutáraként számontartott mű Johann Philipp Praetorius szövegkönyvére épül: a történet középpontjában Vespetta, a ravasz, karizmatikus szobalány és Pimpinone, az idősödő, kissé ügyetlen kereskedő áll. Vespetta először alkalmazottként kerül a házba, majd házasság révén megszerzi a hatalmat, végül pedig teljesen uralma alá vonja férjét, akit saját eszközeivel manipulál. A mű szatirikusan ábrázolja a társadalmi és nemi szerepeket, különösen a patriarchális házasság intézményét és a társadalmi mobilitást. Zeneileg Telemann mesterien ötvözi az olasz és német stílusjegyeket: a recitativók élénkek, a duettek és áriák pedig humorosak és karakteresek. Telemann zenéje pontosan tükrözi a szereplők érzelmi állapotait és a jelenetek hangulatát, gyakran túlzó zenei eszközökkel fokozva a komikumot. A darab ma is releváns, hiszen a hatalmi dinamika, a társadalmi mobilitás és a nemi szerepek kérdései továbbra is aktuálisak. A Pimpinone tehát nem csupán egy könnyed közjáték, hanem egy mélyebb társadalmi kommentár is, amely humorral és zenei leleménnyel tárja fel az emberi kapcsolatok bonyolultságát. A kis létszámú szereplőgárda, a korhű előadásmód és a könnyed, mégis kifinomult zene révén a darab ma is friss és lebilincselő élményt kínál mind a zeneszerető szakmai közönségnek, mind a szélesebb nagyközönségnek.
Előadók és alkotók:
Vespetta: Kalafszky Adriána
Pimpinone: Najbauer Lóránt
Bene Róza – csembaló
Kapor Andrej, Rábai Benedek, Lachegyi Róza, Megyery Noémi – hegedű
Gusztos Dániel – brácsa
Vályi Csilla – cselló
Szabó Zsolt – violone
Sigrid T’Hooft – rendező, barokk gesztika
Zeke Edit – jelmez
Makláry Mariann – paróka, smink
Magyar szöveg: Lax Éva és Malina János
Produkciós koordinátor: Gáll Franciska
Az intermezzók között a B-dúr Ouverture Suit (TWV 55:B1) tételei hangzanak el.
Az előadást a KúlArt Produkció állította színpadra.
Jegyvásárlás: http://bit.ly/45FDJjw
Jegyek kaphatók a helyszínen, a jegy.hu oldalon, valamint az InterTicket országos Jegypont hálózatában.
Early bird (július 31-ig): 7.500 Ft
Normál (augusztus 1-től): 8.900 Ft
Támogatói jegy: 11.500 Ft
IX. kerületi lakosoknak: 4.500 Ft (helyszínen vásárolható, lakcímkártya felmutatásával)
Budapest Music Center
A jelenkor magyar zenei értékeinek együttes és összehangolt felmutatása – 1996-os alapítása óta ez a Budapest Music Center fő célkitűzése. A Gőz László által létrehozott BMC aktívan vállal részt a magyar zene méltó nemzetközi helyének kialakításában koncertszervezőként, lemezkiadóként és információs központként. Ezt szolgálja a Budapest Music Center 2013-ban megnyílt, 4000 négyzetméteres zenei központja a Mátyás utcában, ahol a 300 fős koncertterem mellett helyet kapott a jazz hazai és nemzetközi nagyjait felléptető Opus Jazz Club, a 100 ezer tételes zenei gyűjteménnyel rendelkező Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtár, valamint a mára közel 250 klasszikus, kortárs és jazz albummal büszkélkedő BMC Records. Ugyanitt lelt otthonra az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány, amely világhírű művészek bevonásával fiatal karmesterek és zeneszerzők továbbképzésével foglalkozik. A BMC évi mintegy 700 rendezvényének felét a klasszikus, kortárs és jazz zenei koncertek, zenei ismeretterjesztő előadások, közönségtalálkozók, zenei kurzusok és továbbképzések teszik ki. Mindezen felül a BMC rendezvényszervezői portfoliójában konferencia, zártkörű műsoros partnertalálkozó és nagyszabású szabadtéri rendezvény is megtalálható.